„Banki meló” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Bizonytalan idejű fogalmazásra utaló sablon elhelyezése. A jelzett mondat csak a keletkezés idejével együtt értelmezhető.
38. sor:
 
==Valóság a színfalak mögött==
A film részben történelmi tényeken alapszik. [[1971]]. [[szeptember 11]]-ének éjjelén néhány ember alagutat fúrt a londoni Baker Street és a Marylebone Road sarkán álló Lloyds Bankba, és kifosztották a széffiókokat. Az elkövetők kibérelték a két ajtóval arrébb álló épületet, a bőráruval kereskedő Le Sac boltot, és 12 [[méter]]es lyukat ástak, elhaladva a Chicken Inn gyorsétterem alatt is.<ref name="cím2"/> Robert Rowlands amatőr rádiós meghallotta a bankrablók és az őrszemük között zajló rádióbeszélgetéseket, és értesítette a rendőrséget. A Rowlands által rögzített felvételeket később nyilvánosságra hozták. A filmben elhangzanak sorok ebből a szövegből, így például az őrt álló férfi szavai: ''„Money may be your god, but it's not mine, and I'm fucking off.”'' (kb. ''„A te istened lehet, hogy a pénz, de az enyém nem, és kurvára vége.”'')<ref>[http://www.dailymail.co.uk/pages/live/articles/news/news.html?in_article_id=515138&in_page_id=1770 Amatőr rádiós szenzációs felvétele] Daily Mail</ref> Négy napos médiafelhajtást követően a brit hatóságok ''D-Notice''-t eszközöltek, vagyis nemzetbiztonsági okokból hírzárlatot rendeltek el, így a sztori eltűnt a sajtóból. A D-Notice okát sosem tették közzé, s létezését is csak a közelmúltban{{mikor}} erősítették meg.<ref name="cím2"/>
 
A film producerei belső forrásra hivatkoztak, aki a sajtójelentésekben George McIndoe néven szerepel.<ref>[http://www.telegraph.co.uk/arts/main.jhtml?xml=/arts/2008/02/15/bfbankjob15.xml A Baker Street-i rejtély újranézve] The Daily Telegraph</ref> Az ő [[információ]]it használta a film, mikor a D-Notice kibocsátásának indokaként egy olyan széffiókot jelölt meg, melyben [[Margit hercegnő, Snowdon grófnője|Margit hercegnő]]t ábrázoló szexképeket őriztek, amik egyben lehetséges kapcsot jelentettek [[Michael X]] [[néger (etnikum)|fekete]], [[gyilkosság]]ért halálra ítélt, majd hazájában, [[Trinidad és Tobago|Trinidad és Tobagóban]] kivégzett polgárjogi aktivistához, akinek kormányzati aktáit [[2054]]-ig titkosították. A film executive producereként is közreműködő McIndoe információinak alapjait azonban, s hogy ezen információk mennyire pontosak, bizonytalanság övezi. Az alkotók elismerték, hogy Martine Love karakterét ők találták ki, s a [[The New Yorker]] konklúziója, miszerint „lehetetlen megmondani, hogy a film történetéből mennyi igaz”, helytállónak látszik.<ref>[http://www.newyorker.com/arts/critics/cinema/2008/03/10/080310crci_cinema_denby A ''Banki meló'' és a ''The Duchess of Langeais''] The New Yorker</ref>