„Hyperion (hold)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kozmetikai javítások |
bővítés, átfogalmazás |
||
30. sor:
| periapszis =
| apoapszis =
| fél nagytengely = 1 481
| fél kistengely =
| pálya kerülete =
56. sor:
| központi égitest =
| fizikai tulajdonságok = yes
| méret =
| aspektus arány =
| ellipticitás =
107. sor:
| atmoszféra összetevők =
}}
A Hyperion a [[Szaturnusz]] 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított, anyabolygójától 1 481 100 km-re levő, 1,77{{e|19}} kg tömegű holdja, amelyet William Bond és George Bond amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül William Lassell angol csillagász fedezett fel [[1848]]-ban. A Naprendszer második legnagyobb szabálytalan égitestje. Albeldója 0,3
A közelebbi Titan holddal dinamikus rezonanciában van: a Titan 4 keringést tesz, mialatt a Hyperion 3-at. A Titan, nagyobb tömege folytán taszigálja a Hyperion-t, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad.
A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „[[krumpli]]” alakja (370×280×225 km), a [[Naprendszer]]ben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold.
[[Sűrűség]]e csak fele a [[víz]]ének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók.
Alakjából és pályájából következően nincs állandó [[forgástengely]]e és [[forgási periódus]]a. A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése [[káosz|kaotikus]], melynek jellemzői akár havonta változnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van.
== Lásd még ==
| |||