„Második champagne-i csata” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a [[Image: --> [[Kép: |
a kozmetikai javítások |
||
23. sor:
==Stratégia==
Az antant hadvezetése úgy gondolta, hogy a központi hatalmakat hamarosan sikerülhet a végkimerülés szélére taszítani. Németország és szövetségeseinek csapatai szerte-szét szóródtak [[Európa|Európában]], az antant csapatai minden fronton számbeli fölényben voltak velük szemben. Az [[1915]] júliusában megtartott vezetői értekezleten egyeztették az antant államai támadási terveiket. Úgy határoztak, hogy szeptember és október napjaiban egyidejű és összehangolt támadássorozatba kezdenek nyugaton, keleten és az Isonzó mentén. A hadművelet célja, hogy végleg kimerítsék [[Németország]] katonai erejét, illetve hogy a háború folytatásához kedvezőbb fronthelyzetet harcoljanak ki. Ha a hadműveletek sikerrel járnak, akkor az antant reményei szerint Bugária, és Románia csatlakozik az Antanthoz, megnyitván ezzel egy új [[balkán]]i frontot és végleg elvágva Törökországot szövetségeseitől.
A nyugati fronton támadásra kijelölt helyek egyike '''Champagne''' régió volt. A Champagne-ban végrehajtandó áttörés célja nem a német hadsereg végleges legyőzése, hanem a [[Párizs]]hoz még mindig veszélyesen közel húzódó délnyugati kiszögelés levágása volt. A támadó francia alakulatoknak az áttörés után északnyugatra kellett fordulniuk, hogy az [[Artois]]-ból [[III. artois-i csata|támadó]] angol csapatokkal egyesülve [[Belgium]] határára szorítsák vissza a császári csapatokat.
29. sor:
==Taktika==
Az [[1915]]-ös év első felének sikertelen nyugati támadásai nyomán az antant hadvezérei új taktikát dolgoztak ki a német vonalak áttörésére. Az új taktika három ponton lényegesen eltért az addig alkalmazott "''tüzérségi tűz-gyalogos roham''" taktikától.<br>
*Repülőgépekkel támadták a német frontok mögött elhelyezkedő vasútvonalakat és vasúti hidakat, hogy a német utánpótlási vonalakat elvágják és zavarják az erősítések frontra szállítását.
*A tüzérségi tűz az előzőeknél rövidebb ideig tartott és jóval koncentráltabb volt. A gyalogsági roham indulásakor nem szűnt meg, hanem a rohamozók előtt haladva az ellenség második védvonalát vette célba.
*A támadó osztagok több hullámban érkeztek az ellenség vonalaihoz. Az első hullám az ellenállást küzdötte le, míg a második hullám rohamot intézett a második védővonal ellen. ''(Ez a cinikus taktika eleve az első támadóhullámot érő hatalmas veszteségekkel számolt.)''
| |||