„Süllyeszték” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
62. sor:
*'''Hővezető képesség.''' A hővezető képességnek az a jelentősége szerszámanyagok esetén, hogy jobb hővezetés esetén az acél jobban megtartja keménységét, kopásállóságát. Az ötvözőtartalom növelése általában csökkenti a hővezetési tényezőt (csak a Co javítja).
*'''Túlhevítés iránti érzéketlenség.''' Acélok esetén ismert jelenség, hogy az ausztenitesítési hőmérséklet fölött a szemcsenagyság eldurvul. Az eldurvulás mértékét csökkenti, ha a szövetben finom, diszperz eloszlású oldhatatlan fázisok (pl. Al<sub>2</sub>O<sub>3</sub>, VC stb.) vannak jelen. A szemcsedurvulás mértékét a hajlítószilárdság jellemezheti.
*'''Minimális repedékenység.''' A repedékenységre elsősorban az edzés során kell figyelni. A fázisátalakulások és a [[hőfeszültség]] okozhatnak repedéseket, de a repedésre való hajlamot a durva szövetszerkezet és a dekarbonizálódás is növeli. Dekarbonizálódáskor a darab felületi rétegéből a szén kiég; 800 °C fölött, oxidáló atmoszféra esetén lehet erre számítani.
*'''Képlékeny alakíthatóság.''' Az acél meleg- és hidegalakíthatósága mintegy 1,2% C-tartalom fölött már jelentősen romlik. Az alakítási hőmérséklet növelésével javítható az alakíthatóság, de az oxidáció és a dekarbonizáció, valamint a durvakristályosodás veszélye miatt nem lehet túlságosan nagy hőmérsékleten alakítani. Az alakíthatóság vizsgálatára több módszer alkalmas (pl. a csavarókísérlet, az ékes próba, a duzzasztási módszerek stb.). A hidegalakításra a [[ledeburit]]os acélok nem alkalmasak, az alakító erő csökkentésére félmeleg alakítást lehet alkalmazni.
*'''Forgácsolhatóság.''' Az acélok forgácsolhatóságát a [[ferrit]]ben oldódott ötvözők és a karbidok rontják. A hipereutektoidos és a ledeburitos acélok forgácsolhatósága a szemcsés vagy finomszemcsés perlites állapotra lágyítás után kedvező.
| |||