„Szentgotthárdi járás” változatai közötti eltérés

kieg
(kat)
(kieg)
A '''Szentgotthárdi járás''' egy [[járás]] volt [[Magyarország]]on [[Vas vármegye|Vas vármegyébenvármegyéhez]], amajd [[trianoniVas békeszerződésmegye|Vas megyéhez]]ig, melynek területén jelentős számútartozó [[németek|németjárás]] ésvolt [[vendMagyarország]] kisebbség élton. Legfontosabb folyója aSzékhelye [[RábaSzentgotthárd]], amely mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonalvolt.
 
Elnevezése az 1920-as évek elejétől 1941-ig [[Szentgotthárd–muraszombati járás]] volt.
 
Területén jelentős számú [[németek|német]] és [[vend]] kisebbség élt.
 
==Fekvése==
KeletrőlA [[trianoni békeszerződés]] előtt keletről a [[körmendiKörmendi járás]], délkeletről [[Zala vármegye]], délről a [[muraszombatiMuraszombati járás]], nyugatról [[Stájerország]] és északról a [[németújváriNémetújvári járás]] határolta. Trianon után nyugaton és északon [[Burgenland]], délen pedig [[Jugoszlávia]] lett a szomszédja.
 
Legfontosabb folyója a [[Rába]], ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
 
==Története==
A [[trianoni békeszerződés]] [[Ausztria]], [[Szlovénia]] és [[Magyarország]] között osztotta fel (akkoria területe:járást. 677,60Mivel km²).ugyanekkor Maa többMuraszombati mintjárás felehárom község ([[MagyarországGödörháza]]hoz tartozik. A járás Ausztriának ítélt része ma, [[Bezirk JennersdorfMagyarszombatfa]] (és [[gyanafalvi járásVelemér]]), kivételével a Szlovéniához[[Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]]hoz került, területezért pedigMagyarországon a két járást összevonták [[MuramenteSzentgotthárd–muraszombati járás]] részét képezinéven. IdecsatoltákA aSzentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új [[muraszombatiGyanafalvi járás]] [[Magyarország]]nak megmaradt településeitalakult.
 
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
 
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a [[Körmendi járás]]hoz csatolták.
 
== Területe és népessége ==
Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
 
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.
 
== Külső hivatkozások ==