„Székelytámadt vár” változatai közötti eltérés

A mai [[Székelyudvarhely]] területén legkorábban a római időkben épült erődítmény ([[castrum]]) a határvédelem céljából. Ez a castrum is illeszkedett a sófalvi, siklódi[[siklód]]i, martonosi[[martonos]]i, [[Firtos vár|énlaki]], székelyszentmihályi[[székelyszentmihály]]i castrumok sorába, amelyeket keletre a homoródszentpáli[[homoródszentpál]]i folytatott.

Az udvarhelyi castrum a [[II. század]] vége felé épült, őrizetét a germánokból álló Cohors I. Ubiorum és Cohors IV. Britanica néhány centuriója látta el.

A [[Philippus]] és [[Decimus]] között dúló polgárháború ([[248]]-[[250]]) idején a [[barbárok]] elfoglalták és elpusztították.

A [[XIV. század]] folyamán valószínűleg [[ferencesek]] vagy [[domokosok]] kerültek az erődítménybe, akiknek zárdája a [[XVI. század]] közepéig fennállott.

A [[székelyek]] köztudomásúlag vehemensen ellenezték, hogy a [[Székelyföld]]ön bármilyen vár épüljön. Ebbéli álláspontjuk még a [[tatárjárás]] után sem változott, ezért az [[Erdélyi vajda|erdélyi vajdák]] a templomok megerősítésével ([[vártemplom]]ok) próbálták növelni a terület védelmi képességeit.

[[1492]]-ben a székelyek [[II. Ulászló]]hoz intézett levelükben így panaszkodtak [[Báthori István]] erdélyi vajdára: ''„És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson.”'' A király [[1493]]. [[január 19]]-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.