„Porta speciosa” változatai közötti eltérés

== Az esztergomi Porta Speciosa ==

[[Magyarország]] egyik legjelentőseb szobrászati emléke az esztergomi Porta Speciosa, ami az [[1010]] körül épült Szent Adalbert Székesegyház nyugati díszkapuja volt. Maga a templom a török időkig állt, alapjai a mai [[Esztergomi Bazilika|Bazilika]] építéséig megmaradtak. Barkóczy érsek idejében a Várhegyen talajegyengetéseket végeztek, amitől az ott álló minaret összedőlt, összetörve ezzel a díszes főkaput. Így csak négy-öt töredéke maradt ránk. Szerencsére a baleset előtt készült róla részletes leírás. Ma darabjai a [[Esztergomi vár|királyi várban]] működő [[Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma|Vármúzeumban]] tekinthetőek meg. Mellette van kiállítva egy harmadméretben rekonstruált, [[1930-as évek]]beli maketten a kapu teljes alakja.

=== Leírása ===

Először az oszlopok, és a díszítő faragások, oszloptartó oroszlánok, sasok készültek el. Az eredeti terveket azonban [[III. Béla]] idejében (valószínűleg 1190 körül) módosították. Ekkor új, márványberakásos képekkel díszítették, az eredeti faragásokat is felhasználva. A kapu két oldalán egymás alatt szentek és próféták alakjai láthatóak, valamint megjelenik rajta a király, III. Béla és [[Jób érsek]] portréja is. A vörösmárványból készült timpanonon [[I. István|Szent István]] látható, amint Szűz Máriának ajánlja fel Magyarországot. A Madonnától balra Szent Adalbert alakja jelenik meg. A szemöldökfa alján két [[angyal]] fog közre egy kereket, valamint kivehető a vár és a székesegyház stilizált képe is. A kapu bélletét egymást váltó vörös- és fehérmárványból készült sorok díszítik. Fontossága abban rejlik, hogy ez az első ábrázolás, amin Szent István és Szűz Mária együtt szerepelnek, hitelesíti István király országfelajánlását. Ezen felül tanúja a korabeli politikai viszonyoknak is. Megfigyelhető, hogy kínosan ügyel az állami és egyházi motívumok, alakok egyensúlyára.

=== Külső hivatkozások ===

== Lásd még ==