„Kodolányi János (író)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
helyesírás
Tsch81 (vitalap | szerkesztései)
alalpon > alapon
143. sor:
A munkásmozgalomból és a hivatalos népi mozgalomból való kiábrándulása is oka finnországi utazásainak, melyeket 1936 és 1938 között tesz.
 
A népi írókhoz közeledve, a munkásmozgalomtól személyi és ideológiai okok miatt is eltávolodott. A 30-as évek közepére gyakorlatilag teljesen megszakad kapcsolatuk. ''[[Zárt tárgyalás (könyv)#A címadó írás|Zárt tárgyalás]]'' c., elbeszélés alakjába öltöztetett cikkében (Budapest, [[1943]]) egyaránt elutasította a „polgári”, „kapitalista”, „álkeresztény” [[Liberalizmus|liberális demokrata]], a [[náci]]-fasiszta és a [[Kommunizmus|kommunista]] álláspontot; szembeállítva a lelki-szellemi alalponalapon szerveződő [[kultúra]] fogalmát az anyagi alapon szerveződő [[civilizáció|civilizációval]], és kritikusan fordulva szembe az utóbbival és annak mindenfajta [[dogmatikus]] igazolásával. E cikk, melyről [[Veres Péter]] írt bírálatot ''([[Magyar Csillag]],'' 1944. március 15.), a radikális baloldallal való végleges szakítását és elhallgattatásának kezdetét jelzi, noha annak moszkovita szárnya már az [[1931]]-es Platformtervezetben „lemondott róla”.
 
A második világháború korai éveiben [[nacionalista]] mozgalmakat is támogatott, bár [[Adolf Hitler|Hitler]]-ellenességét ekkor is következetesen fenntartotta. A [[II. világháború]] alatt írt cikkeiben, beszédeiben mindinkább érződik a fajelmélet és a „népi életösztön” ideológiája. Elutasította a németbarát [[fasizmus]]t, de cikkeket írt a szélsőjobboldali ''Turul Bajtársi Szövetség'' hetilapjába, a '''Nemzetőr''be, egy ideig a főszerkesztői tisztet is elvállalta ([[1939]] júliusától [[1940]] márciusáig). A [[II. világháború]] után önkritikusan fordult szembe korábbi, a II. világháború alatt hirdetett „téves” nézeteivel ''(Független Ifjúság,'' 1946. január).