„Anderlecht” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képlinkek javítása, magyarítás |
a helyesbítés |
||
32. sor:
Egy [[római]] villa és egy [[frankok|frank]] temető maradványait is megtalálták Anderlecht területén. Az Anderlecht nevet azonban először [[1047]]-ben említették Anrelech formában, majd [[1111]]-ben Andreletként, [[1148]]-ban Andrelerként, és [[1186]]-ban Anderlechként. Abban az időben a terület csak egy káptalannak és két hűberbirtoknak volt az otthona, az egyik az Aa, a másik az Anderlecht volt.
[[Kép:Coté de Moortebeek 03.JPG|
[[1356]]-ban Male-i Lajos, Flandria grófja [[Brüsszel]] ellen harcolt Anderlecht birtokáért az úgynevezett Sceut-i csatában. Noha sógornőjét, Joannát, Brabant hercegnőjét legyőzte, és gyorsan megszerezte címét és birtokait, sógornője [[IV. Károly német-római császár]] segítségével a következő évben visszaszerezte hatalmát. [[1393]]-ban Joanna oklevelében [[Brüsszel]] részévé nyilvánította Anderlechtet. Szintén ebben az időben építették újjá Szent Guidó templomát a korábbi román stílusú kripta fölé Brabant gótikus stílusban. A 15. és a 16. században növekedett a város kulturális jelentősége.
A [[17. század|17.]] és a [[18. század]]ot a [[Németalföld]] és [[Franciaország]] közötti háborúk jellemezték. A Jemappes-i csata után [[1792]]. [[november 13]]-án a Dumouriez tábornok vetette Francia Forradalmi Hadsereg újra megfutamította az osztrákokat Anderlechtnél. A franciák Anderlechtet független önkormányzattá nyilvánították.
[[Kép:Cité la Roue 04.JPG|
A [[19. század]]ban a gyorsan terjeszkedő [[Brüsszel]] közelségének köszönhetően jelentősen nőtt a lakosság száma. Figyelemre méltó városrészek és kertvárosi negyedek (Het Rad, Mortenbeek) épültek ki a 20. század elejére.
|