Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
a
A '''gehu''' (革胡, ''ko-hu'') a nyugati [[cselló]] és a [[huqin]] ''(hu-csin)'' [[kínai hagszer]]ek egyfajta ötvözetét jelentő négy[[húr]]os [[vonós hangszer]]. Nevében a ge (革) szótag a forradalmiságára utal, a hu (胡) pedig a hangszertani besorolását adja (huqin, azaz vonós hangszer).
 
Egy kínai zenekarban a ''gehu'' ugyanabban a szerepkörben van, mint a cselló egy nyugatiban. A nyakának a hajlítása, illetve a hangolási és játéktechinkák megegyeznek a csellóéval, de a hangszer testét a egy kígyóbőrrel bevont kör vagy nyolcszög keresztmetszetű hengeralakúhenger alakú fadoboz, a [[rezonátor]] adja, így hangja nagyban eltér a [[cselló]]étól.
 
A hangszert az [[1950-es évek]] során fejlesztették ki, hogy a kínai zenében is legyen olyan hangszer, amely nagy terjedelmet képes átfogni a hangskálán. Bár a ''gehu'' hangja tiszta és gazdag, rendkívül sok hátránya van a hangszernek. Használat közben nagyon hamar elhangolódik, illetve hangossága nem igazán szabályozható, ezért fele olyan halk tud lenni, mint a cselló. Továbbá a kígyóbőr a nedvességre rendkívül érzékeny, ezért gondos ápolást vár el a hangszer. Manapság egyre kevesebb zenekarban használják, a kínaiak inkább átternek a cselló használatára.
164 456

szerkesztés