„Forgácsolás” változatai közötti eltérés

a
képlinkek javítása, magyarítása
a (kozmetikai javítások)
a (képlinkek javítása, magyarítása)
[[Kép:Dreher an einer Drehbank.jpg|thumbbélyegkép|Esztergálás|260px]]
 
A '''forgácsolás''' olyan fémmegmunkáló módszer, amelynél a kiinduló darabról a fölösleges részeket – egy arra alkalmas szerszám (''forgácsolószerszám'') segítségével – ''forgács'' formájában távolítják el. A forgácsolás történhet mértanilag határozott és határozatlan élű szerszámmal. A határozott élű szerszámok közé tarozik például az ''esztergakés'' vagy a ''fűrészlap'', a határozatlan élű szerszámok közé például a ''köszörűkorong''.
:*az ''utánállító mozgás'' korrekciós, hibakiigazító mozgás a darab és a szerszám között.
 
[[Kép:Forgacs02.jpg|thumbbélyegkép|A forgácskeresztmetszet elméleti és tényleges alakja]]
 
==A forgácskeresztmetszet==
A forgácsoló szerszámoknak két fő részre van: a ''szár'' és a ''forgácsoló'' rész. A forgácsoló részt jellemző felületek, szögek és vonalak összességét, egymáshoz viszonyított helyzetét és számszerű értékeiket összefoglaló néven ''élgeometriának'' nevezik.
 
[[Kép:Forgacs03.jpg|thumbbélyegkép|Forgácsolószerszám részei és élgeometriája]]
 
Az élgeometria elemei:
A szerszámlapok és szerszámélek meghatározott szögeket zárnak be egymással, amiket ''élszögeknek'' neveznek. Az élszögeket különböző koordináta-rendszerekben – ''ortogonál és normál élszög-rendszerben'' – értelmezik.
 
[[Kép:Forgacs04.jpg|thumbbélyegkép|Élszögek értelmezése]]
 
Az ''alapsíkban'' értelmezett élszögek:
==A forgácsképződés mechanizmusa==
 
[[Kép:Forgacs05.jpg|thumbbélyegkép|A forgácsképződés fázisai]]
 
A forgácsképződést a szabadforgácsolás esetén lehet vizsgálni. Ennek az a lényege, hogy csak egyetlen él forgácsol, a megmunkált felület azonos a forgácsolt felülettel. A forgácsképződés menete eszerint úgy történik, hogy a szerszám előrehaladva az anyagban, a homlokfelület előtti anyagrészt összetömöríti, majd amikor az igénybevétel egy síknak feltételezett felület (iránysík) mentén meghaladja az anyag nyírószilárdságát, a forgács elnyíródik, és elcsúszik a szerszám homlokfelületén.
:*a forgácselem elmozdulása a szerszám homlokfelületén.
 
[[Kép:SwarfSamples.jpg|thumbbélyegkép|Különböző forgácsalakok]]
Ezeknek a mozzanatoknak az állandó ismétlődése révén jön létre a forgács. A forgács felületén gyakran szabad szemmel is jól láthatók a forgácselem-csúszások. A képződött forgács alapvetően három fajta lehet:
:*A ''töredezett forgács'' különálló darabokból áll, akár por alakú is lehet. Főleg rideg anyagok forgácsolásakor keletkezik.
A forgácsoló szerszámok anyagának a kiválasztásakor négy jellemzőt kell elsősorban figyelembe venni: az anyag keménységét, szilárdságát, hőkezelését és a gazdaságossági kérdéseket.
 
[[Kép:VHM-WSP-PDS-2.jpg|thumbbélyegkép|Keményfém lapka]]
Forgácsoló szerszámok készítéséhez az alábbi anyagokat használják:
A tágabb értelemben vett szerszámgépek közé tartoznak azok a munkagépek, amelyek mechanikai energia felhasználásával valamilyen módon – forgácsolással vagy képlékenyalakítással – szerkezeti anyagokat ([[fém]], [[fa]], műanyag stb.) dolgoznak fel, változtatják meg azok alakját. A forgácsoló szerszámgépek forgács leválasztásával végzik az anyag megmunkálását. Ilyenek pl. az ''esztergagép'', a ''gyalugép'', a ''marógép'', a ''fúrógép''' stb. A forgácsológépek sokszor egyetlen fajta művelet végzésére alkalmasak (ezek a ''célgépek''), de gyakoriak az ''univerzál'' vagy ''egyetemes'' gépek is, amelyek többféle faladat ellátására is alkalmasak.
 
[[Kép:ForgacsoloGepek01.jpg|thumbbélyegkép|A forgácsológépek típusának és a darabszámnak az összefüggése]]
 
A forgácsológépek fontosabb részei: a gépágy vagy állvány, a hajtómű, a szerszámtartó, a munkadarabot befogó készülék, az előtolómű stb. Irányításuk lehet kézi, gépi (automatizált) vagy vezérelt. A korszerű szerszámgépeken a vezérlést számjegyvezérléssel (NC-gépek, NC - ''Numerical Control'') vagy számítógépes vezérléssel ([[CNC]]-gépek, CNC - ''Computer Numerical Control'') oldják meg. Azt, hogy milyen típusú szerszámgépet célszerű használni adott feladat ellátására, a gazdaságosság kérdése dönti el, konkrétan a termék sorozatnagysága. Nyilvánvaló, hogy egy nem túl bonyolult darab forgácsolási feladatait egy hagyományos szerszámgép gazdaságosan tudja ellátni, ugyanakkor a nagy sorozatú és nem nagyon bonyolult darabok esetén az automaták (célgépek) alkalmazása jöhet szóba.
99 820

szerkesztés