„Habsburg-törvény” változatai közötti eltérés

A '''Habsburg-törvény''' ''(Habsburger-Gesetz'' vagy ''Habsburgergesetz,'' rövidítve ''HabsbG)'', amit Német-Ausztria parlamentje [[1919]]. [[április 3]]-án hozott meg, a [[Habsburg–Lotaringiai-ház|Habsburg–Lotaringiai család]] tagjainak és vagyonának jogállását szabályozta az első [[Osztrák Köztársaság]]ban, az [[I. világháború]] befejezése és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után. Megvonta a ház tagjainak uralkodói címeit és jogait, kitiltotta őket a Köztársaság területéről, a visszatérést lemondó jognyilatkozat megtételéhez kötötte. A törvény a Habsburg–Lotaringiai-ház teljes vagyonát az állam javára elkobozta. Hatályát 1935–36 között részben felfüggesztették, 1939-ben a náci megszálló hatalom ismét hatályba helyezte, 1945-ben a második Osztrák Köztársaság eredeti, [[1919]]-es formájában alkotmányerejű törvénnyé emelte. [[1955]]-ben az osztrák államszerződésbe is belefoglalták. Az elkobzott Habsburg-vagyon visszaszolgáltatásáról ma is jogviták folynak.

 

A [[Habsburg-család]] ma sem adta fel a küzdelmet a Habsburg-törvény ellen: Jelentős összegű pénzbeli követeléssel élnek, emellett kastélyok, bécsi bérházak és mintegy {{formatnum:27000}} [[hektár]]nyi telek ellenértékének megtérítését követelik. Az igény becsült összege mintegy 200 millió [[Euró]]. Mindeddig azonban az osztrák Legfelsőbb Bíróság formális okokra hivatkozva elutasította a keresetek megtárgyalását.

 

 

== Jegyzetek ==