„Leplesmagvúak” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Robot: következő hozzáadása: ru:Гнетовые |
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
| image_width = 290px
| image_caption = Közönséges csikófark ''(Ephedra distachya)''
| regnum = [[Növény]]ek
| unranked_phylum = [[Szövetes növények]]
| superdivisio = [[Virágos növények]]
| divisio = '''Leplesmagvúak'''
| divisio_authority = [[Charles Bessey|Bessey]], [[1907]]
| subdivision_ranks = [[Osztály (biológia)|Osztályok]]
| subdivision =
*[[Gnétumok]]
*[[Welwitschopsida]]
*[[Csikófarkok]]
}}
A '''leplesmagvúak'''
== A Gnetophyta osztályainak jellemzése ==
=== Gnétumok
Fa vagy cserje alakú trópusi esőerdei növények. Leveleik hálózatos erezetűek, a [[kétszikűek]]ére hasonlítanak, így a paleofitológusok is gyakran keverik a kettőt lenyomatvizsgálatoknál. A fájukban a tracheidákkal vegyesen állnak tracheák. Központi bélszövet itt is megtalálható bélsugarakkal. Kétlaki növények, a porzós virágzat a következő módon épül fel: egy tagolódott nyélszerű hajtás ízein körkörösen állnak a négy pollenzsákos porzók. A termős virágzat hasonlóan nyélen ülnek, több szinten, körben. Megtermékenyítés után a [[mag]]ot húsos, később kiszáradó „[[termés]]” burkolja. A ''Gnetum gnemon'' termesztett növény a trópusokon, a nem mintegy 40 fajt számlál.
25. sor:
=== ''Welwitschopsida'' ===
Kétlaki növények, különleges virágzattal. Tömött, vaskos törzsűek, mely a közepén tölcsérszerűen belapul. Innen ered két szalagszerű levél, melyek az idő folyamán több levélre hasadoznak szét. Tudniillik a Welwitschiák sivatagi növények, így a hajnali párát ezeken a leveleken át veszik fel.
===Csikófarkok
A fájukban a tracheák átveszik a szerepet. Leveleik elcsökevényesedtek, a [[szár]] fotoszintetizál. Vesszős cserjék, szárazságtűrőek. Kétlakiak. A termős nőpéldányok tobozpikkelyei elhúsosodtak, ezek tövében vannak a leples magkezdemények, melyekből – a Welwitschiákhoz hasonlóan – bibeszálszerű szövetszál bukkan ki, ide kerülnek a pollenszemcsék. A hímvirágzat ugyancsak tobozszerű, itt a porzók a pikkelylevelek mögött állnak, csak a portokok bukkannak elő – mint az előbbi osztálynál. Rovar- vagy szélbeporzásúak, de az előbbi jellemző inkább. Egyetlen nemzetség, mintegy 40 fajjal. Magyarországon a [[Kiskunság]] homokbuckáin él a közönséges csikófark, amelynek itt van elterjedésének északi határa. Dél-Európától Kínáig él.
== Forrás és ajánlott irodalom ==
*Urania Növényvilág
*Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
*Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
| |||