„Mechanikus sajtók” változatai közötti eltérés

A '''mechanikus kovácssajtók''' a süllyesztékes [[kovácsolás]] jellegzetes alakító gépei. Két alapvető típusuk ismert:

*dörzs- vagy frikciós sajtók,

 

===A dörzssajtók mozgástani viszonyai===

Fontos megjegyezni, hogy a medve lefelé mozgásakor a lendítőkerék folyamatosan növekvő sugáron érintkezik a dörzstárcsával, ami azt jelenti, hogy a folyamatosan nő a kerületi sebessége, ezzel négyzetes arányban nő a lendkerékben felhalmozódott energia, egyenes arányban pedig a medve sebessége. Ha a dörzstárcsa <b><i>n</i>_d</b> fordulatszámmal forog, akkor valamely <b><i>r</i>_d</b> sugárhoz tartozó lendítőkerék kerületi sebesség:

::<math>v_{ker,lk} = \frac{2 \cdot r_d \cdot \pi \cdot n_d}{60}</math> .

 

===A dörzssajtók változatai===

*'''Kéttárcsás dörzssajtó'''. A frikciós sajtók általános bemutatása a kéttárcsás dörzssajtón keresztül történt. A sebességdiagramon jól látható, hogy emeléskor, a dörzskapcsolat létrejöttét követően a relatív csúszás jelentős. Ennek az az oka, hogy az emelés elején a lendítőkerék a dörzstárcsa nagy átmérőjű részével érintkezik, ahol a legnagyobb a kerületi sebesség, és ez a rész érintkezik a még éppen álló (0 m/s sebességű) lendítőkerékkel.

*'''Háromtárcsás dörzssajtó'''. Ezt a típus azért alkották meg, hogy a kéttárcsás sajtónál, az emelési szakasz elején tapasztalt nagymértékű relatív csúszást kiküszöböljék, illetve csökkentsék. Ennek érdekében az emelő oldalon két, kisebb átmérőjű dörzstárcsát alkalmaztak. Az emelés kezdetén a lendkerék ily módon az alsó dörzstárcsa kis kerületi sebességű részével érintkezik, a kis sebességkülönbség miatt pedig kisebb lesz a csúszás. Ugyanakkor a menetdiagramon az is észrevehető, hogy a felső dörzstárcsa az emelés második felében lassítja a lendítőkereket (hasonlóan a kéttárcsás változat emelési fázisa felső szakaszához).

 

==Excenteres és forgattyús sajtók==

Az excenteres és forgattyús sajtók a kovácsüzemek egyre elterjedtebben használt alakító berendezései közé tartoznak. Hajtó mechanizmusuk a forgattyús elven alapul: egy forgattyús hajtóműhöz kapcsolják a nyomószánt, ezen van rögzítve a felső [[süllyeszték]]szerszám. A nyomószán lefelé haladva, az alsó holtpontja közelében végzi el az alakítást.

===A sajtó mozgás- és erőtani viszonyai===

A sajtó sebességviszonyait azzal a közelítéssel írják le, hogy a hajtórúdviszonyt, azaz a hajtórúd hosszúságának és a forgattyú sugarának hányadosát elhanyagolják az összefüggésekben. A forgattyú kerületén állandó nagyságú erő ébred, ebből a nyomórúdra ható erő a mindenkori szögállásnak megfelelően számítható:

::<math>F = \frac{F_{ker}}{sin \alpha}</math> .

Végül a sajtó névleges munkavégző lépességét a névleges nyomóerő és a névleges munkalöket szorzata adja:

::<math>W_{nevl} = F_{nevl} \cdot h_{30}</math> .

Fontos még a nyomószán sebességének az ismerete. A legnagyobb a sebesség a 90°-hoz tartozó forgattyúállásnál (<i>v</i>=<i>r</i>·<i>ω</i>), míg az alsó holtpontban 0 (zérus) az értéke. A névleges löket elején, azaz amikor optimális esetben megkezdődik a képlékeny alakítás:

::<math>v_{al} = \frac{h}{2} \cdot \omega \cdot sin 30 = \frac{h \cdot \omega}{4}</math> .

 

===Az excenteres sajtók változatai===

*'''Maxima-sajtó'''. Az excenteres sajtókat több célra használják, ezek közül a süllyesztékes kovácsolás céljára készültek neve a Maxima-sajtó. A forgattyús hatást a főtengely excentrikus megoldásával érik el. A villanymotorról kapott forgatónyomaték ékszíjhajtáson keresztül jut el egy fogaskerék-áttételhez. A nagy átmérőjű fogaskerék egyben a lendítőkerék szerepét is betölti, ami a főtengelyen szabadon elforog. Amikor működtetni akarják a nyomószánt, akkor a lendítőkerékbe épített lamellás tengelykapcsolót pneumatikus módon zárják, és a főtengely elfordul, miközben a nyomószán elmozdul a precíz függőleges vezetékben. A főtengely felső holtpontban való pontos megállását szalagfékkel biztosítják. A sajtó állványa öntött acélkeret. A Maxima-sajtóra tervezett [[süllyeszték]]szerszámok a löket végén nem érnek össze, ellentétben a kalapácsokkal, ahol a kovácsdarab akkor készül el, amikor a két szerszám osztófelülete összeüt. Excentersajtón ez nem valósítható meg, mert a szerszámok érintkezésekor a rendszer túlhatározottá válik, és ilyenkor nagy a valószínűsége valamelyik elem törésének. A mozgó rendszerbe biztonsági elemeket építenek be, pl. nyírócsapot.

*'''Egyállványos sajtók'''. Az egyállványos excentersajtók kisebb nyomóerővel készülnek, általános célra (pl. lemezkivágás, lemezalakítás stb.). Az állvány gyakran „C” betűre emlékeztető alakú, egyes változataik dönthető kivitelűek. Az egyállványos sajtók állványának rugalmas alakváltozása lényegesen nagyobb, mint a Maxima-sajtóké. A főtengely elhelyezkedhet az asztalra merőlegesen (ilyenkor az excenter a főtengely végén van), vagy lehet párhuzamos az asztallal (mint a Maxima-sajtón).