„Az istenek alkonya” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
69. sor:
 
===Második szín===
1. jelenetében a félálomban őrködő Hagennek megjelenik Alberich és figyelmezteti „kötelességére". Szítja gyűlöletét mindenki ellen, aki boldog, s kizárólag a gyűrű megszerzésére sarkallja.
Hagennek félálmában atyja, Alberich jelenik meg. Egyikük sem mond le még a gyûrû, a nibelung-hatalom visszaszerzésének reményérõl. Sõt, Hagen már biztosnak látja sötét tervei sikerét. Az õ mûve, hogy Gunther esküvõre készülhet a - semmit sem értõ, csaknem eszméletlen - Brünnhildével s mellettük Siegfried Gutrunéval. Kettejüket egymás karján látja Brünnhilde és Siegfried ujján a gyûrût, - átlátja, hogy iszonyú (és érthetetlen!) csalás áldozata lett: megrablója és foglyul ejtõje "Gunther" képében - Siegfried maga volt! Az elválaszthatatlan, izzó szerelemben egymásnak rendeltek tajtékzó indulattal gyalázzák egymást, hazug, hûtlen árulóként... Hagen bizonyítottnak láttatja a még kétkedõ Guntherrel: Siegfried megszegte a neki esküdött hûséget. Bosszút esküsznek Siegfried vesztére. Az elárult, megcsalt Brünnhilde is csatlakozik hozzájuk.
A többieket megelőzve, saját alakjában tér vissza Siegfried, aki beszámol a történtekről Hagennak. Hagen összehívja a várbelieket, uruk és jegyese köszöntésére (2. jelenet).
 
A (3. jelenetben) várba érkezve Brünnhilde döbbenten értesül a tervezett kettős esküvőről. Hatalmas felindultság vesz rajta erőt, amikor felfedezi Siegfried ujján a gyűrűt. Siegfried emlékezete a varázsital hatására csak addig tart, hogy felidézi: a sárkány megölésekor jutott a kincs birtokába. Hagen uralja a helyzetet; kérdésére Siegfried és Brünnhilde egymással ellenkezőt állít. Mindketten megesküsznek Hagen dárdájára - egyikük esküje hamis. A megtorlás Hagenre vár.
Névleg Brünnhilde illetve Günther szégyenének megbosszulása a cél (4. jelenet). Az elárult Brünnhilde felfedi Hagen előtt Siegfried gyengéjét: a mennyei bűverő, mellyel sebezhetetlenné tette, nem érte Siegfried hátát, hiszen a hős sohasem fordít hátat gyáván az ellenségnek. Csakhamar kész a terv: a következő nap vadászaton „vadkan" öklelje fel. A félelmetes hős elveszejtésében teljes az egyetértés Hagen, Gunther és Brünnhilde között.
 
===Harmadik szín===