„AIM–9 Sidewinder” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
BinBot (vitalap | szerkesztései)
26. sor:
===Szolgálatba állítás===
 
A Sidewinder prototípusát, a '''XAAM-N-7'''-et (később '''AIM-9A'''), előszőrelőször [[1953]] szeptemberében lőtték el sikeresen. A sorozatgyártás kezdeti változatát az '''AAM-N-7'''-et (később '''AIM-9B'''), [[1956]]-ban vetették be, és azóta is fejlesztik. Az első harci használata [[1958]]-ban volt, a [[Kínai Köztársaság]] (Tajvan) légierejénél. Abban az időben a [[Kínai Köztársaság]] és a [[Kínai Népköztársaság]] légicsatákat vívott a [[Taiwani-szoros|Tajvani-szoros]] felett. Az [[Egyesült Államok]] adott néhány tucat Sidewinder rakétát a Kínai Köztársaság légierejének, melyeket később hatékonyan használtak a Kínai Népköztársaság [[MiG-15]]-ösei ellen. Mindez jelentősen megváltoztatta az addig főként gépfegyverrel vívott légicsatákat.
 
A Tajvani-szoros felett vívott légicsaták a véletlen folytán újabb, a Sidewinder-en alapuló rakétát szültek. Nem sokkal az összetűzés után a [[Szovjetunió]] elkezdte gyártani a [[R–3SZ| K-13/R-3SZ]] rakétát (NATO-kódja: '''AA–2 'Atoll''''), mely tulajdonképp a Sidewinder másolata. Mindez úgy lehetséges, hogy egy [[Tajvan| tajvani]] AIM-9B eltalált egy kínai MiG-15-öst, de nem robbant fel. A csodával határos módon a rakéta beleállt a MiG-15-ösbe és a [[Kína| kínai]] pilóta képes volt visszatérni a bázisra, rakétával a gépében. Évekkel később a [[szovjet]] mérnökök beismerték, hogy a megszerzett Sidewinder, a rakéta készítés "tanfolyamaként" szolgált, és sokat segített a szovjet [[levegő-levegő rakéta| levegő-levegő rakéták]] létrehozásában. A [[R–3SZ| K-13]]-at és az abból "származó" rakétákat közel 30 éven át gyártották.