„Optikai lencsék leképzési hibái” változatai közötti eltérés

 

Az '''optikai lencsék leképzési hibái''' az [[lencse (optika)|optikai lencsék]] képalkotása során keletkező jellegzetes hibák, képtorzítások.

==Típusai==

===Szférikus aberráció===

{{fő|Szférikus aberráció}}

A szférikus aberráció (gömbi hiba) az [[optika]]i tengellyel párhuzamos és az objektív különböző magasságú övein (zónáin) átmenő fénysugarak az optikai tengely különböző pontjaiban alkotnak képet. Egy tárgypont képe a filmsík helyétől is függő, kisebb-nagyobb, kör alakú folt, ún. szóródási kör.

 

===Kóma===

 

A kóma (üstököshiba) [[optika]]i értelemben egy [[lencsehiba]], mely során a főtengelytől távoli pontból nagyon ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn pontszerű kép helyett üstököscsóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. A kóma oka az, hogy a tárgypontból kiinduló sugarak a lencsén különböző mértékű eltérítést szenvednek. A [[lencse (optika)|lencse]] külső részei által rajzolt szóródási körök középponjai a [[fény]]sugár nagy beesési szöge esetén nem esnek egybe a lencse beljebb lévő részei által rajzolt szóródási körök középpontjaival, így a végeredmény nem egy szabályos szóródási kör, hanem az elméleti találkozási pontból kiinduló [[üstökös]]szerű csóva lesz. Elsősorban a nagy fényerejű, [[nagylátószögű objektívek]]nél figyelhető meg, leginkább a képmező széle felé. A teljesen szimmetrikus felépítésű objektívek gyakorlatilag kómamentesek. A kóma mértéke a nem szimmetrikus felépítésű objektívek esetében [[rekesz]]eléssel csökkenthető, illetve adott esetben ki is küszöbölhető.

 

===Képmezőelhajlás===

 

A képmezőelhajlás (disztorzió) során a lencse optikai tengelyére merőleges, nagy kiterjedésű sík tárgy leképezése során a fénysugarak útja meghajlik az [[objektív]]en belül, a tárgyról keletkező képpontok ezáltal nem egy síkban, hanem (általában) görbe felületen keletkeznek. Ekkor két jellegzetes forma, hordó vagy párna alakú torzítás alakulhat ki. Ezeknél a [[nagyítás]] a [[kép]] különböző részein nem egyforma. A hordó alakú torzításnál a nagyítás középen nagyobb, mint a széleken, a párna alakúnál pedig fordítva, a széleken nagyobb.