„Vonal” változatai közötti eltérés

{{egyért2|a vonalról mint képzőművészeti fogalomról|vonal (mellékjel)}} <!-- az ún. macron miatt, aminek a neve szintén vonal, pl. ō -->

A képzőművészeti ágak alapvető kifejezési eszköze között a '''vonal''' is megtalálható. Míg az [[építészet]]ben a vonal két tér határa, a [[festészet]]ben a színnek és a világos-sötét foltoknak van alárendelve. A rajzban és a sokszorosító grafikában ez az egyetlen kifejezési eszköz. Fontos szerepe van a [[fotográfia|fotográfiában]], különösen a fekete-fehér képek esetén.

 

 

==Két egyenes vonal==

 

A vonalnak kettős jelentősége van: lehet önálló vizuális tárgy, ha magában áll egy fehér papíron. Ha mellé rajzolunk egy másik, tőle eltérő vonalat, ez a másik vonal azonnal valamilyen viszonyba kerül az elsővel, megszervezi és tagolja a teret. Ha ezt a két vonalat szembehelyezzük egymással, már tér alakul ki, formát hoznak létre és körvonal is kialakulhat. A vonal most már az alap kétdimenziós felületének határa.

 

==Több egyenes vonal==

Ha a kétdimenziós felületen több egyenes vonal van, sokféle eset lehetséges. A vonalak lehetnek egymással párhuzamosak, ekkor egy ismétlődő ritmust hoznak létre. Ha a vonalak egymással nem párhuzamosak, a térbeliség hamis illúzióját kelthetik, ráirányítják a figyelmet egy adott térrészre, vagy behatárolnak egy felületet. Ha satírozzuk a köztük kialakuló részt, azzal anyagi voltára is utalhatunk, vagy akár árnyékot is rajzolhatunk. Ilyenkor a vonalak már foltokat alkotnak, és a kétdimenziós felületből akár háromdimenziós, térbeli alakzatokká válnak.

 

==Egy Bouguereau-rajz==

 

Ilyen művészeti alkotás például Bouguereau ceruzarajza is. A képen a görbe vonalak dominálnak. A rajzoló pontosan rajzolta meg a kontúrokat. A test a tér határához képest gyenge, hiszen a test is ugyanolyan fehér, mint a háttér. Bouguereau ezzel a művével inkább a vonal mozgását fejezi ki, de ugyanakkor érzékelteti a test térbeliségét is.