„Duna–Tisza közi homokhátság” változatai közötti eltérés

[[Kép:Duna–Tisza közi Homokhátság térkép.PNG|jobbra|bélyegkép|300px]]

 

A '''Duna–Tisza közi homokhátság''' kiterjedése megközelítőleg 10 000 négyzetkilométer. Nagyrészt a [[Duna–Tisza köze]] síkvidéki kistájait fedi le, de velük nem teljesen azonos. Gyakran említik a [[Duna–Tisza köze]] vagy a [[Kiskunság]] részeként, azonban mivel [[Magyarország]] természeti tájainak rendszertani felosztásában e módon nem szerepel, a homokhátság nem illeszthető egyik klasszikus tájbeosztási kategóriába sem. A térség közigazgatásilag sem határolható le egyértelműen, hiszen bár jó része Bács-Kiskun megyében található, lényeges részei nyúlnak át [[Pest megye|Pest]] és [[Csongrád megye|Csongrád megyébe]] is.

 

A Duna–Tisza közi homokhátság egyszerre természeti képződmény és ember által átalakított „kultúrtáj”, hiszen mai arculatának kialakításában ugyanis döntő szerepet játszott a történelem és az itt élő lakosság. Az erdőségeken, mocsarakon kívüli megművelt föld a tatárdúlást követően – mely során az addigra már kialakult településhálózat gyakorlatilag elpusztult – vált pusztasággá. Az erdőirtások, a mezővárosok állattartása is hozzájárult a felszín eróziójához, később pedig a folyószabályozások, erdőtelepítések, és a tanyák megjelenése, majd a kollektivizálással együtt járó mezőgazdasági művelés változása alakította a tájat.