„Czibak Imre” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kategória
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
nem volt parasztfelkelés Cserni Jován lázadása
1. sor:
Czibak Imre (? – [[1534]]. augusztus 12.) váradi püspök [[Erdély]] helyettes vajdája.
 
Czibak Imre egy Bihar megyei nagybirtokos családban született, és már gyermekkorában [[Szapolyai János]] - akkor még erdélyi vajda - udvarába került. Katonai pályáját [[Tomori Pál]] oldalán kezdte Fogaras várában. 1506-ban részt vett Szapolyai oldalán a székely felkelés leverésében, és ott volt 1514-ben a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés]] elleni küzdelmekben is. A mohácsi csatában [[Tomori Pál]] kalocsai érsek seregében harcolt, miután pedig 1526 tavaszán belépett a papi rendbe, kolozsmonostori apát lett. 1526 tavaszán papi rendbe lépett és a kolozsmonostori apátságot kapta javadalmul. Ugyanez év végén János király kinevezte temesvári kapitánnyá és Temes vármegye főispánjává, egyben püspöki címmel ráruházta a váradi püspökséget. 1527. július 15-én Szabadkánál szétszórta Cernia Jovanszerb paraszthadait[[Cserni Jován]] felkelő seregét. Ferdinánd hadai gyors ütemben foglalták el Szapolyai János várait, és rövidesen Buda is a kezére került. A főváros elvesztése után János király Váradra menekült, ahol az egyik legkövetkezetesebb híve, Czibak Imre volt a püspök. A mohácsi csatát követően Szapolyai híveként megkapta a délvidéki Temes vármegye főispánságát, majd nem sokkal később temesvári kapitánnyá is kinevezték. [[1526]] végén Szapolyai János, élve főkegyúri jogával, Czibakra ruházta eddigi címei mellé a váradi püspöki méltóságot is, mert annyira bizonyos volt hűségében. Mindezek miatt természetes volt tehát, hogy Ferdinánd támadásakor János Imre püspök seregének védelme alá menekült. [[1534]]-ben Erdély helyettes vajdája.
 
Czibak Imre tekintélyét nem csak váradi püspöki mivolta, hanem az is növelte, hogy jelentős várak és az ezekkel együtt járó elég nagy létszámú erők voltak a kezén. [[1533]]-ban Ferdinánd király egyezkedni kezdett a török portával abból a célból, hogy Szapolyait a szultáni udvarnál sikerüljön kedvezőtlen színben feltüntetnie. Ennek ellensúlyozására János király Grittit [[Isztambul]]ba küldte. Gritti távollétét kihasználva Czibak Imre nyíltan szervezkedni kezdett a kormányzó ellen. A szervezkedés hírére Gritti mintegy négyezer fős seregével váratlanul megjelent Erdélyben, ahol magához rendelte a nemeseket. Czibak természetesen nem engedelmeskedett, ezért Gritti seregei váratlanul rárontottak a táborára, foglyul ejtették és azonnal lefejezték.