|
| image_width = 300px
| image_caption = ''Canna indica''
| regnum = [[Növény]]ek (''(Plantae)'')
| divisio = [[Zárvatermők]] (''(Magnoliophyta)'')
| classis = [[Egyszikűek]] (''(Liliopsida)'')
| ordo = [[Gyömbérvirágúak]] (''(Zingiberales)'')
| familia = '''Kannafélék''' (''(Cannaceae)'')
| genus = '''''Canna'''''
}}
A '''kannafélék''' vagy '''rózsanádfélék''' (''(Cannaceae)'') a [[gyömbérvirágúak]] rendjének (''(Zingiberales)'') egyik családja. A kladogramon az [[egyszikűek]] (''(Liliopsida)'') [[klád]]ját zárják, [[monofiletikus]] csoportot alkotva a [[nyílgyökérfélék]] (''(Marantaceae)'') családjával. A korábbi rendszerekben is hasonlóan a gyömbérvirágúak között szerepelt, a csoportot a [[kladisztika|kladisztikus]] [[rendszertan|taxonómia]] kora előtt is monofiletikusan kezelték, és hasonlóan rendszerezték. A kannafélék morfológiája eléggé egységes, melyet az alábbi pontokban tömören összegzünk.
*[[Évelő]], [[lágyszárú]] [[növény]]ek, földalatti rizómával, mely lehet vékony gyöktörzsszerű vagy erőteljesebb gumó. Magasságuk a fél és 4 m között változik. Ebből [[levél (növény)|levél]]hüvelyre emlékeztető allevelek, és mértesméretes lomblevelek fejlődnek ki. A levéllemez és levélnyél élesen nem különül el egymástól.
*A [[banánfélék]]re (''(Musaceae)'') jellemző áltörzs itt is kialakul, az egymást borító, szoros levélhüvelyek rétegeiből. [[Virág]]záskor a [[virágzat]]i tengely túlnő a [[hajtás]]on, és a lomblevelek zónája fölött bontakoznak ki az igen tetszetős virágok.
*A virágok minden esetben kétivarúak, és igen érdekes módon aszimmetrikusak. Három, nem egészen egyforma csészelevél tetőcserépszerűen fedi egymást, a pártát három sziromlevél alkotja, melyek közül az egyik jóval kisebb, mint a másik kettő.
*A porzónak csak az egyik fele termékeny – mely egy portokot visel két pollenzsákkal –, a másik sziromszerű sztaminódiummá (''(staminodium)'') alakult, és takarólevélként működik. A párta és a sztaminúdiumsztaminódium(ok) egymással összenőve egy ún. pártacsövet hoznak létre.
*A termő alsóállású, háromrekeszű. A magház rekeszeinek válaszfalaiban találhatók a nektártermelő szeptális [[mirigy]]ek, melyeknek kivezetőcsövük a pártacső aljára nyílik. A termő bőr[[Szövet (biológia)|szövet]]én számos nedvdús dudor helyezkedik el, már fiatalon is.
*Magkezdemények száma igen sok, mérertükméretük apró. A termés tok, mely csúcsán lyukakkal nyílik (ezek valójában igen apró repedések). A magkezdeménymagkezdemények a termésben szőrképletekbe vannak beágyazva, melyek a köldökzsinórból alakultak ki, de a [[virágos növényekmag|magok]] kiszóródása után is a termésben maradnak. A magokat körülvevő tápszövet vékony rétegű.
A kannafélék igen specializált és fejlett egyszikűek. Egyetlen nemzetsége a kanna (''(Canna)''), mintegy 30 [[faj]]ával. Őshazájuk [[Amerika]] trópusi és szubtrópusi területei, ahol a [[humusz]]ban gazdag [[erdő]]ket kedvelik, de mocsarak és lápok partján is tömegével jeletkeznek. [[Afrika]] és [[Ázsia]] területeire betelepült fajok nagyrésze elvadult, és néhol nagy mennyiségben elszaporodtak. [[Magyarország]]on igen kedvelt és elterjedt dísznövények, számos kerti változatuk ismert. Levél- és virágszínváltozatosságukvirágszín-változatosságuk hihetetlen. Intenzív nemesítésük az [[1840-es évek]]ben kezdődött, Magyarországon is sok kertész foglalkozott a kannákkal (pl. ''Mühle Árpád'', aki egy 1906-ban kiadott jegyzetében 1100 kannaváltozatot sorolt fel!).
[[Kategória:Gyömbérvirágúak]]
| 