„Neandervölgyi ember” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
A neandervölgyi leletek felfedezésétől eltelt 150 évben nagyon sokat vitatkoztak arról, hogy a neandervölgyi emberek hol is helyezkednek el az ember [[evolúció|törzsfejlődésében]]. A nézőpontok többször változtak az elmúlt évtizedekben. Az [[1920-as évek]]ig azt gondolták, hogy a ma élő (európai) ember közvetlen őse volt, mivel addig még csak európai leletekből ismerték és ősi emberféléket (pontosabban amit akkor annak tekintettek) más [[földrész]]eken nem is találtak. Ez az elképzelés egyébként nagyon jól egybeesett a kor általános felfogásával, amely természetesnek és megkérdőjelezhetetlennek vette az [[európa]]i (fehér) civilizáció felsőbbrendűségét más népekkel szemben: a gyarmati időkben sokan fanyalogva fogadták a darwini sejtést, miszerint az emberi faj [[Afrika|Afrikában]] alakult ki.
Az [[1950-es évek]]től az [[1980-as évek]]ig a legtöbb kutató úgy gondolta, hogy a mai ember egy kihalt [[faj|alfaj]]a volt, ezért a ''Homo sapiens neanderthalensis'' nevet adták neki. Az utóbbi évtizedekben azonban bizonyossá vált, hogy a [[Homo erectus]] európai változatából, a [[heidelbergi ember]]ből ''(Homo heidelbergensis)'' alakult ki, a mai ember tehát nem a leszármazottja: a két faj közös őse mintegy
Összehasonlításul: az [[anatómia]]ilag modern ember mintegy 150-200 ezer éve alakult ki [[Afrika|Afrikában]], a legidősebb [[ázsia]]i ''Homo sapiens'' leleteket a [[Közel-Kelet]]en találták, koruk 80-120 ezer évesre tehető. A mai ember legidősebb európai maradványait [[Bulgária|Bulgáriában]] találták meg, korukat 43 000 évre becsülik. A [[Nyugat-Európa|nyugat-európa]]i leletek ennél fiatalabbak. A neandervölgyi emberek kb. 28 000 éve haltak ki.
| |||