„Vad (vadászat)” változatai közötti eltérés

* Európa országaiban a természeti adottságok nagyon eltérôek és így a vadászható fajok köre és a vadászat módszerei is nagyon változatosak. Egy faj ott, ahol vadászható, egyértelmûen a szûken vett [[vadbiológia]] tárgya, máshol viszont állatökológiai vagy természetvédelmi kutatások foglalkozhatnak vele.

* Az emlôsökön és madarakon kívül a világban számos más gerincest (kétéltûek és hüllôk) vadásznak és csapdáznak, sôt gerinctelenek (például csigák, kagylók, rovarok) is fontos állati fehérjeforrások lehetnek. [[Ökológia]]i, módszertani szempontból ezek vizsgálata, védelmük vagy hasznosításuk megalapozása módszertani alapjait tekintve nem válik el a vadászható fajoktól.

<blockquote>''Vtv. 1. § (1)'' E törvény a Magyar Köztársaság területén <u>vadon élõ állatfajok közül a vadászható állatfajok természetes állapota fenntartásának igényével tartalmazza</u> a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának, a vadászható állatfajok és élõhelyük védelmének, a vadgazdálkodás, a vadászat, továbbá a vad által és a vadászat során, valamint a vadban okozott károk megtérítésének szabályait, továbbá a vadászati jog jogellenes hasznosítása során alkalmazható bírságokat és egyéb szankciókat, a vadászati igazgatással összefüggõ állami feladatokat és hatásköröket.<br>

''(2)'' A földmûvelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Magyarországon honos, elõforduló, engedéllyel telepített, vagy átvonuló, természetvédelmi oltalom alatt nem álló [[nagyvad]]nak, illetve [[apróvad]]nak minõsülõ vadászható állatfajokat (a továbbiakban: '''vad''').<br>