„Prótagorasz” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SieBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: gd:Protagoras
lektor
1. sor:
{{Lektor}}
'''Prótagorasz''', Prótagoras, Protagoras ([[Abdéra]], Kr. e. 480 – [[Szicília]], Kr. e. 410) [[Görögország|Görög]] [[filozófus]]
 
A [[szofizmus|szofisták]] első generációjának egyik legjelentősebb képviselője volt. [[Epikurosz]] közlése, amely szerint Prótagorasz [[Démokritosz]] tanítványa volt, valószínűtlen. Utazásai során többször megfordult [[Athén]]ben, ahol [[Periklész]] köréhez tartozott. A Négyszázak uralma idején ateizmussal vádolták, s a halálos ítélet elől menekülvén Szicília partjainál vízbe fulladt.
 
Leginkább ismeretelméleti, retorikai és grammatikai kérdésekkel foglalkozott. Egyetlen műve sem maradt ránk, tanítását elsősorban [[Platón]], [[Arisztotelész]] és [[Diogenész Laertiosz]] műveiből ismerjük. Főműve a „Kataballontesz" (Lesújtó vélemények) volt, hogy az [[ókor]]i szerzőktől idézett egyéb munkái, az „Alétheia" (Igazság), „Peri tu ontosz" (A létezőről), „Antilogiai" (Vitatételek), „Megasz logosz" (Nagy érv), „Peri politeiasz" (Az államról), „Peri theón" (Az istenekről) önálló művek voltak-e, még vitatott kérdés, több kutató szerint ugyanis ezek azonosak főművével, illetve annak egy-egy részét alkották. A „Kataballontész"-ben fejtette ki alapvető tételét, amelyet [[latin]]ul homomensurahomo mensura-tételként szokás emlegetni, s amely legteljesebb formájában Diogenész Laertiosznál olvasható: „Minden dolognak mértéke az ember; a létezőknek, hogy (vagy ahogy) léteznek, a nemlétezőknek, hogy (vagy ahogyan) nem léteznek.". Noha a tétel kétféleképpen fogható fel aszerint, hogy benne az embert fajtaként vagy individuumként fogjuk fel, Platón és Arisztotelész nyomán az utóbbi értelmezés terjedt el. Azt a másik kijelentését, hogy ő „a gyengébb érvet erősebbé tenni kívánja" Arisztotelész a „Retorika" című könyvében úgy értelmezi, hogy a szofista a rossz ügyet kívánja győzelemre segíteni.
 
„Peri theón" (Az istenekről) című művében így írírt: „Az istenekről nem tudhatok semmit: sem azt, hogy vannak, sem azt, hogy nincsenek, sem pedig, hogy alakjuk milyen. Sok minden akadályozza a megismerést: láthatatlanságuk meg az, hogy rövid az emberi élet." Grammatikai vizsgálataiban az állítmányok igemódja szerint hét mondatfajtát különböztetett meg: kifejtés, kérdés, felelet, parancs, elbeszélés, kérés, felszólítás. Arisztotelész tájékoztatása szerint a nyelvtani nemek felismerése is az ő érdeme volt. Társadalomfilozófiai nézeteiről semmit sem tudunk, Platón „Prótagorasz" című dialógusa nem forrásértékű. [[Arisztoxenosz]]nak az a felfogása, miszerint Platón az „Állam"-ban foglaltakat Prótagorasztól vette át, valószínűtlen.
 
==Források==