„Vasas (városrész)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
Kegab79 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
Az 1865-ből származó néphagyomány szerint „Az itteni hegyekben találtak elsőben kevés mennyiségű vas követ”. Kiss Lajos szerint a Vasas helynév azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak. A név a magyar vas főnév -s képzős származékából, a vasas melléknévből keletkezett.<ref>FNESZ. 1978. 683.p.</ref> Györffy is utal arra, hogy Vasas a pécsváradi apátság alapítólevelében ''„tributarii ferri”'' néven említett vasasoktól (vasbányászoktól kapta nevét.<ref>Györffy-Árpád-kor 1987. 403.p.</ref> Az itteni vasasok vascipó (nyersvas) előállításával foglalkoztak. A nyersvas feldolgozását a közeli Sarlóós (ma: [[Magyarsarlós]]) falu sarlókészítő mesterei végezték<ref>Györffy György: István király és műve. Budapest, 1977. 445.p.</ref>, a kovácsolás pedig a [[kazár]]-magyar tárkányok mellett főként a [[szláv]] „vasverők” feladata volt.
 
 
 
== Vallás ==
 
 
Munkás Szent József templom.
A templom 1925-26-ban épült.Felszentelése 1926. nov.14-én volt.[[Kép:Munkás Szent József templom]]
 
Védőszent: Munkás Szent József, búcsúja: május 1.
 
 
A templom tervezője Varjas Weigand József. Az épület kivitelezője Gaál Mihály építőmester, egykori egyházközségi elnök és fivére, Gaál Ferenc volt.
 
Az építkezéshez szükséges anyagot az Újbéri Birtokosság adományozta, a többi építőanyagot az Eisner-Dóczi cég szállította. A költségeket a vasasi hívek, és az Első Duna Gőzhajózási Társaság, mint a vasasi Thomen, jelenleg Petőfi-akna tulajdonosa viselte.A templomépítés kezdeményezője és szorgalmazója Örösuri Herger Nándor, az akkor kihelyezett hirdi lelkész volt.
 
A félkör alakú szentély főhelyén a védőszent, Szent József olajfestménye látható, mely Szijártó Vilma szigetvári iparművész alkotása, 1926-ban készült. A képen szereplő személyek modelljei vasasi gyermekek és felnőttek voltak. A mellékoltár, gyóntatószék, padok és más famunkák tervezője és kivitelezője Kóbor János pécsi iparművész. A déli oldal mellékoltárán Szent borbála, a bányászok védőszentjének szobra áll, Palkovits Lajos szobrászművész alkotása. A Borbála oltár bal oldali festménye Szent Rozáliát ábrázolja, Szabados Ferenc budapesti iparművész alkotása, a jobb oldali Szent Erzsébet képet Vass Bertalan készítette 1962-ben. A templomhajó mennyezete stilizált bányaácsolat karintiai fenyőből. A kórus DNY-i falánBálint Gyula festőművész triptichonja látható, mely Szent Júdás Tádét, Szent Ritát és Szent István királyt ábrázolja.
A kórus alatt lourdes-i barlang van, alsó része szent sírrá van kiképezve. A sírban levő Krisztus test Zsolnay pirogranit szobor. A templom orgonapótló harmóniuma 1947-ben készült a pécsi orgonaépítő műhelyében. A templom homlokzatát 18 méter magas kúp képezi, 2 ablakkal. A hatalmas homlokzatot kiegészíti a mellette álló 28 méter magas harangtorony.
 
== Hivatkozások ==