„A Karib-térség történelme” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a helyesbítés
BinBot (vitalap | szerkesztései)
7. sor:
Mind a két népcsoport a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] magukkal hozott módszerrel tette termékennyé a földet, amely '''conuco''' néven ismert. A száraz évszak végefelé leégették a bozótot, az erdőt, hogy azt térd magasságú, 3 méter szélességű dombokká forrmálják. Az asszonyok hegyes botokat használva különböző gyökereket ültettek, mint pl. a keserű és az édes [[yucca]] (manioka), [[yam,]] [[nyilgyökér]]. Egy ilyen mesterséges dombot 10-15 évig használtak megművelésre.
Ez a módszer lehetővé tette a nagy értékű tápanyagot (keményitő és cukor) tartalmazó növények termesztését aránylag kis erőfeszítéssel. A gyökérfélék mellett ismerték még [[amerikai mogyoró]]t, a [[paprika|paprikát]], a [[lopótök]]öt valamit az [[édes krumpli]]t. Kisebb mennyiségű [[dodány]]t, [[kukorica|kukoricát]], [[bab]]ot és [[tök]]öt is ültettek. Étrendjüket a helyi gyümölcsök, mint pl. az [[ananász]], vagy a [[guava]] és a [[kesu]] egészitette ki.
Protein szükségletüket részben vadászattal biztosították, így a [[hutia]], [[iguana]], különböző madarak ([[galamb]], [[papagály]]), [[kígyó|kígyók,]] [[gilista-félék]], [[pók]]ok, és [[rovar]]ok is táplálkozásuk részét képezte. A tenger azonban sokkal gazdagabb választékot kínált mint a föld. Sokfajta vizivízi madár, kagyló-, rák-féleség, halak, a nagy vizivízi emlősök, mint pl. a [[lamantin]], vagy a [[tengeri tehén]], az [[Teknősök|óriás teknős]], - melynek mind a tojása mind a húsa kedvelt étel volt, amelynek súlya néha meghaladta a 600 kg-ot is - az év minden szakában bőségesen ellátta élelemmel a sziget lakóit.
 
==A békés arawak indiánok==
A spanyolok úgy jellemezték az arawak indiánokat, mint békés, barátságos, vendégszerető és szertartásos embereket. A Nagy Antillák és a Bahama szigetek egyfajta trópikus paradicsom volt a benszulöttek számára. Mezőgazdaságuk egyszerű, de hatékony volt, a kellemes klima pedig szükségtelenné tette a fűtést, s olyan házak építését, amelyek védelmet nyújtanak az idő viszontagságaival szemben. Az élemiszerről a természet gondoskodott, igyígy az arawak emberek szabad idejükben cserepeket készítettek, kosarat fontak, pamutot szőttek, és viszonylag egyszerű kőeszközökkel igényesen kidolgozott kőszobrocskákat készítettek. Az asszonyok és férfiak festették a testüket és kedvelték az ékszereket, amelyek töbnyire csontból, kagylóból, kőből, vagy aranyból készŭlt. Az arany értékes volt számukra, mivel természetes formájában a folyók medréből mosták ki. Ezeket az arany rögöcskéket sima lemezzé alakították, nyakékek, maszkot készítésehez használták, vagy fül- és orrkarikává formálták. Az arany diszek különösen felkeltették a spanyolok érdeklődését, s rabszolgaságba kényszerítették az őslakókat, hogy több nemes fémhez jussanak.
Arawak emberek kedvelt időtöltése volt a labdajáték, amelyet az európai fotballhoz lehetne leginkább hasonlítani. Majdnem minden falunak volt egy négyszögletes pályája erre a célra. Az ünnepek és tánc is gyakori jelenség volt, de a sokkal ünnepélyesebb vallási vagy szertartásos festiválokat a közösség vezetője szervezte.
A tánc talán még gyakoribb volt a Karibok körében, akik alkohol fogyasztással kötötték egybe ezeket az ünnepeket. Az alkoholt a kukoricából édes burgonyából és ananászléből erjesztették. Később, a spanyol hódítás után, a rutinos alkohol fogyasztás általánossá vált az arawak indiánok körében is. Mindkét törzsbeliek használtak dohányt.