„Belgium német nyelvközössége” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor:
|terkep-alairas=A Német nyelvi közösség térképe
}}
A '''német nyelvi közösség''' ([[német_nyelv|németül]]: ''Deutschsprachige Gemeinschaft Belgiens'', vagy röviden ''DGB'', [[holland nyelv|holland]]ul: ''Duitstalige Gemeenschap'', [[francia nyelv|franciául]]: ''Communauté germanophone)'') egyike [[Belgium]] három nyelvi-kulturális alapon szerveződő [[Belgium közigazgatási területei|közösségének]], a [[flamand Közösség|flamand]] és a [[Francia Közösség|francia közösség]] mellett. A DGB területileg az ún. '''keleti kantonokban''' (német: ''Ost-Kantone)'') helyezkedik el. A közösség székhelye [[Eupen]] városban található, népessége kb. 73. 000 fő, akik között szinte 100% a német nyelvet, illetve annak a ''ripuari'' nyelvjárását beszélők aránya. A német nyelvi közösséghez tartozó önkormányzatok területe összesen 854 km², ezek kivétel nélkül a vallóniai régióhoz tartozó Liège tartományban találhatók. A közösség keleten [[Hollandia|Hollandiával]] és [[Németország]]gal, délen [[Luxemburg]]gal határos.
 
==Történelem==
 
A német nyelvi közösséghez tartozó területek, illetve a ma Valllóniához tartozó [[Malmedy]] és [[Waimes]] önkormányzatok egészen 1920-ig Poroszországhoz, pontosabban a Rajnai Provinciához tartoztak és a '''Keleti Kantonok''' (németül: ''Ostkantonen)'') néven voltak ismertek. A keleti tartományokat Eupen and Malmedy megyére (Landkreise) osztották fel. A területet az első világháborút követő versailles-i békeszerződések értelmében Belgiumhoz kerültek, annak ellenére, hogy a lakosság szinte 100%-ig német nemzetiségű és német anyanyelvű volt. Mivel a területek átcsatolása Németország jóvátételi kötelezettségének része volt, a területet ekkor a ''jóvátételi kantonok'' (franciául: ''cantons rédimés)'') néven is említették.
 
A békeszerződés értelmében a belga hatóságoknak [[népszavazás]]t kellett kiírnia, azonban a szavazás nyilvános volt, minden helyi lakosnak, aki német nemzetiségűnek akarta vallani magát, a belga hatóságoknál kellett megadnia adatait. A belga katonai kormányzat amely a polgári ügyekért is felelős volt a jóvátételi területeken, és vezetője, ''Herman Baltia'' , lényegében megakadályozta, hogy bármilyen módon figyelembe lehessen venni a lakosság akaratát.
 
Az 1920-as évek közepén magas szintű német-belga tárgyalások indultak a területek politikai helyzetének és hovbatartozásánakhovatartozásának rendezésére. Azonban a francia kormány ellenállása miatt ez a folyamat nem járt sikerrel, a franciák mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a Németországtól elcsatolt területek (köztük [[Elzász]] és [[Lotaringia]]) státuszát bármikor meg lehessen változtatni.
 
Az új kantonok csak 20 évig voltak a belga királyság részei, amikor 1940-ben Németország a nyári offenzíva során visszafoglalta őket. A helyi lakosság túlnyomó többsége, akik továbbra is németnek tartották magukat, örömmel üdvözölték a megszálló-felszabadító hadsereget. Németország 1945-ös fegyverletételét követően a területet a nagyhatalmak ismét Belgiumnak adták. A belga hatóságok intenzív némettelenítési kampányba kezdtek, amire ürügyül a háború alatt a nácikkal kollaboráló helyi lakosság "[[kollektív bűnössége]]" szolgált.
 
Az 1960-as években Belgiumban megindult [[Belga alkotmányreform|alkotmányreform]] eredményeként az országot négy nyelvi közösségre osztották fel: a '''holland''', a franciául beszélő '''vallón''', a hivatalosan kétnyelvű '''brüsszeli''' és a '''német nyelvi közösségre'''. [[1973]]-ban hivatalosan is megalakult a három (flamand, francia és német) nyelvi közösség, illetve a három régió. Ekkor alakult meg a német nyelvi közösség parlamentje (''(Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft)'') illetve kormányzata.
 
Ma a német nyelvi közösség jelentős belső autonómiával rendelkezik, elsősorban nyelvi és kulturális kérdésekben, de továbbra is a francianyelvűfrancia nyelvű Vallónia régió része. Az önállósódási folyamat továbbvitele ma élénk politikai vita tárgya: amennyiben a német nyelvi közösség önálló régió státuszt kapna, ezzel további jogosultságokhoz (és forrásokhoz) jutna a szociális politika, műemlékvédelem, környezetvédelem, foglalkoztatáspolitika, a közúthálózat, az önkormányzatok finanszírozása terén. A további önállósódásönállósodás egyik legjelentősebb támogatója a német közösség jelenlegi miniszterelnöke, ''Karl-Heinz Lambertz''.
 
==Kormányzás, politika==
 
A német nyelvi közösség saját kormánnyal rendelkezik, amelyet a parlament nevez ki öt évre. A kormány élén a miniszterelnök (németül: ''Ministerpräsident)'') áll, munkáját a nyelvi közösség minisztériuma segíti. A kormánynak összesen négy minisztere van:
*[[Karl-Heinz Lambertz]], miniszterelnök és helyi önkormányzatokért felelős miniszter
*[[Bernd Gentges]], miniszterelnök-helyettes és a szakképzési, munkaügyi, szociális és turizmusért felelős miniszter
47. sor:
== Kultúra ==
 
* [[Agora]] színház (''(Theater der Deutschsprachigen Gemeinschaft Belgiens)'') (Belgium németajkú közössége színháza) székhelye St. Vith
Egyetemi szinpadbólszínpadból, amatőr körülmények között, önszerveződő módon született 198o1980-ban. Mára hivatásos színház. Működésük irodalmi szinpadiszínpadi, gyermek- és felnőtt előadásokból áll.
Jellemző módon a 2oo4/o5. évadot nyitó hét darabból álló repertoárból hat gyermek- és ifjúsági előadás.
A teljes társulat 3o fős, évi átlagban két premiert tartanak.