„Paskai László” változatai közötti eltérés

'''Paskai László''' ([[Szeged]], [[1927]]. [[május 8]].) [[bíboros]], nyugalmazott (kiérdemesült) [[esztergom-budapesti érsek]].

==Egyházi pályája==

Szülei Paskai Ádám és Ördög Mária [[kikeresztelkedett zsidó]]k voltak. Az édesapa a [[holokauszt]] kezdetéig mint [[csendőr]] tevékenykedett. A gyermek Lászlót a háború végéig a [[keszthely]]i [[ferencesek]] bujtatták; ez a élmény alighanem befolyásoló erővel bírt későbbi életútjára is. Szegeden a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|piaristáknál]] tanult, [[1945]]-ben [[érettségi]]zett. Belépett a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartományba, ahol [[1949]]-ben tett fogadalmat. Rendi neve: Pacifik. Filozófiai és teológiai tanulmányait [[Gyöngyös]]ön kezdte, a rend szétszórása után a [[Szegedi Hittudományi Főiskola|Szegedi Hittudományi Főiskolán]] tanult, ahol [[1951]]-ben végzett. A budapesti [[Hittudományi Akadémia|Hittudományi Akadémián]] [[1952]]-ben szerzett [[teológiai doktor]]i címet.

Pappá [[1951]]. [[március 3]]-án szentelték. 1952 és [[1955]] között püspöki [[szertartó]] Szegeden, 1955-től [[1965]]-ig filozófiai tanár, [[prefektus]], [[Spirituális (egyházi rang)|spirituális]]. 1965–[[1969]] között a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, [[1973]]–tól [[1978]]-ig rektora. 1965-től a Hittudományi Akadémia megbízott előadója, [[1967]]–1978 között a filozófia tanszék vezetője.

 

Levéltári dokumentumok szerint „Tanár” fedőnéven [[1965]] és [[1974]] között együttműködött az [[állambiztonsági szolgálat]] [[III/III-as ügyosztály]]ával.<ref>[[Ungváry Krisztián]]: [http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0605&article=2006-0205-2104-18MYRP Mozgástér és kényszerpályák (Ecsetvonások egy egyházfő életrajzához)], [[Élet és Irodalom]], 50 évf/5.</ref><ref>

Szőnyi Szilárd: [http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=13052 Kis lépések politikája] 6. évfolyam 6. szám (2006.02.09.)</ref> Beszámolóit<ref>[[Tomka Ferenc]] [[szociológus]]-egyháztörténész szerint (Halálra szántak, mégis élünk – ''Egyházüldözés és az ügynökkérdés, 1945-1990''. Szt. István Társulat, Bp., 2005. ISBN 963 3616 92 1) a jelentések rendszeresen ismétlődő "kihallgatásokon" keletkeztek, csak a szolgálat minősítette ügynöknek Paskait. Ungváry ezzel szemben egyértelműen „ügynöknek” tartja azt, aki "éveken keresztül, ráadásul fedőnéven szóbeli vagy írásbeli jelentéseket ad egy tartótisztnek, akivel titkos lakásokon találkozik. Ezt a véleményt osztja Szabó Csaba egyháztörténész, az Országos Levéltár főigazgatóhelyettese is.” ([http://www.hetivalasz.hu/showcontent.php?chid=13052])</ref> az őket nyilvánosságra hozó [[Ungváry Krisztián]] történész túlnyomórészt személytelennek, „kifejezetten jóindulatúnak” ítélte. <!--[[Ungváry Krisztián]] történész szerint ref[[Ungváry Krisztián]]: [http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0605&article=2006-0205-2104-18MYRP Mozgástér és kényszerpályák (Ecsetvonások egy egyházfő életrajzához)], [[Élet és Irodalom]], 50 évf/5. ref Paskai azonos azzal a „Tanár” fedőnevű személlyel, aki [[1965]] és [[1974]] között jelentett az [[állambiztonsági szolgálat]] [[III/III-as ügyosztály]]ának. Ungváry a levéltárban őrzött dokumentumokat túlnyomórészt személytelen, veszélytelen, „kifejezetten jóindulatú” jelentéseknek ítéli. [[Tomka Ferenc]] [[szociológus]]-egyháztörténész szerint ref [[Tomka Ferenc]]: Halálra szántak, mégis élünk! Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés, Szent István Társulat, Bp., <small>³</small>2005. ISBN 963-3616-92-1 ref a "jelentések" valójában rendszeresen ismétlődő „kihallgatások” voltak.-->

Paskai László tagja volt annak a püspöki karnak, amely állami nyomásra [[1982]] márciusában elítélte és a nyilvános misézéstől eltiltotta [[Bulányi György]] piarista pátert, a „Bokor” katolikus bázisközösség vezetőjét. Saját egyházmegyéjében a páter ellen annak [[1997]]-es rehabilitációja után is fenntartotta a tilalmat.<ref>[http://www.c3.hu/~bocs/ford/bocsf24.htm Rudolf Schermann: Újabb eljárás fenyeget?]</ref> Püspökként nem állt ki az állameskü megtagadásáért felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett sem. [[1989]] szeptemberében a püspöki karból egyedüliként szavazott az [[MSZMP]], illetve a [[Hazafias Népfront]] által finanszírozott, a pártállammal kollaboráns „békepapi mozgalom” fenntartása mellett.