„Michel de Ghelderode” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JAnDbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: ca:Michel de Ghelderode, sv:Michel de Ghelderode
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
20. sor:
Ghelderode darabjai a szó szoros értelmében színpadiasak: az ő színpada képekkel, mozdulatokkal, színekkel, energiával operál. Ő maga mondta, hogy "a képzelet világát fedeztem fel az eszmék világa helyett". Oeuvre-ja – amit több mint 60 darabból áll – sokat merít [[Hieronymus Bosch]] és [[Id. Pieter Bruegel]] festményeiből, és [[James Ensor]] ggroteszk, élénk maszkjaival. ''A vakok'' (''Les aveugles'', 1930) és ''Le cavalier bizarre'' (''A furcsa lovas'', 1920) [[Id. Pieter Bruegel]] festményein alapulnak. Néhány darabja, mint a ''Kószál a nagy kaszás'' a fantasztikus ''Brueghelmonde''-ban játszódik. (Igaz,a magyar fordítás ezt a poén elveszi, ''Berughelföldre'' változtatja.) Sok darabját eredetileg báboknak írta.
 
A témák egy [[központ]]i [[gondolat]] köré rendeződnek – a világ bűnök karneválja. Akármilyen tisztaság létezik is, mint a ''Pantagleize''-ben, Ghelderode-nál a test mohó vágyai és a közönséges környezet tönkreteszi ezt. A ''Pokoli pompában'' (''Fastes d'enfer'', 1937) Jan in Eremo képviseli ezt a tisztaságot. Időről időre megjelenik a Ghelderode-darabokban egy misztikus, egy vizionárius, és megmutatja az utat, de gyakran félreértik és [[szent]] őrülteknek kiáltják ki őket. Ghelderode szemében nem az élet maga abszurd, hanem az emberi vakság.
 
Ghelderode műveit áthatja egyfajta pogány miszticizmus. Műveinek sajátos varázsa a szent és a pogány közti feszültség. Ez a jellegzetessége legtisztábban a ''Mademoiselle Jaire''-ban (''Jairus kisasszony'', [[1934]]) látszik: a darab a népmese és a horror keveréke.