|
== Története ==
[[1646]]-ban, (mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után) 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a ''Munkácsi Görög Katolikus Püspökség'' felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
Az első püspök (''[[De Camelis János József'']], XVIII.sz18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; ''Olsavszky Mihály Mánuel'' püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; ''Bacsinszky András'' püspök működése (XIX19 sz.század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
1945 után a szovjet korszakban, [[Romzsa Tódor]] püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került. (28 nem tért vissza) ▼
Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább, annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. ▼===A szovjet korszak===
Az egyház rehabilitálására (jogilag) 1989-ig kellett várni, addig öt püspök működött illegálisan egymást követően.
▲1945 után a szovjet korszakban, [[Romzsa Tódor]] püspököt [[1947 ]]-ben kivégezték, és [[1949 ]]-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, [[1949 ]] folyamán a Gulagra[[Gulag]]ra került ., és (28 közülük nem tért vissza ).
Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház mintegy 400 1944-es kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került vissza. ▼▲Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább , annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba.
1991 óta ismét van papképzés Ungváron. A hívek számát 300 000-re becsülik (mintegy tizede magyar).
1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galiciában is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az ''Ukrán Görögkatolikus Egyház'' része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). ▼
=== Jelenkor ===
▲Az egyház jogi rehabilitálására [[1989]]-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az egyház1944-es mintegy 400 1944-es kárpátaljai[[kárpátalja]]i templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.
▲[[1991]] óta ismét van papképzés [[Ungvár]]on. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede [[magyarok|magyar]]. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galiciában[[Galícia|Galíciában]] is működik görögkatolikus egyházmegye [[Lviv]] központtal, mely az ''[[Ukrán GörögkatolikusGörög Katolikus Egyház '']] része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak).
== Külső hivatkozások ==
| 