„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
17. sor:
[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 [[ortodox]] [[ruszinok|ruszin]] pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a [[Munkácsi Görög Katolikus Püspökség]] felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
 
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; [[Olsavszky Mihály Mánuel]] püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson[[Munkács]]on; [[Bacsinszky András]] püspök működése (19. század) eredményeként Magyarországon[[Magyarország]]on jogilag egyenjogú lett a [[görög katolikus egyház]] a [[római katolikus egyház|római katolikussal]], valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.
 
===A szovjet korszak===
[[Romzsa Tódor]] püspököt [[1947]]-ben kivégezték, és [[1949]]-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, [[1949]] folyamán a [[Gulag]]ra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. [[1989]]-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba.
1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.
 
=== Jelenkor ===