„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

[[1646]]-ban, mintegy fél évszázaddal a [[breszti zsinat|breszti unió]] után 63 [[ortodox]] [[ruszinok|ruszin]] pap esküdött hűséget [[XI. Ince pápa|XI. Ince pápának]] az [[Ungvár]]ott. De még közel száz év telt el az önálló a [[Munkácsi Görög Katolikus Püspökség]] felállításáig, mert az új egyház kezdetben az [[eger|egri]] egyházmegye fennhatósága alá tartozott.
 
Az első püspök ([[De Camelis János József]], 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt [[Máramaros vármegye]] ruszin lakosságára is; [[Olsavszky Mihály Mánuel]] püspök papnevelő intézetet alapított [[Munkács]]on; [[Bacsinszky András]] püspök működése (19. század) eredményeként [[Magyarország]]on jogilag egyenjogú lett a [[görög katolikus egyház]] a [[római katolikus egyház|római katolikussal]], valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a [[ruszin nyelv|ruszin irodalmi nyelv]] fejlődését is.
 
===A szovjet korszak===
Névtelen felhasználó