„Növényevő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Kibővítve az angol nyelvű wikipédia szócikk fordításával. |
||
1. sor:
[[Image:Deer.jpg|thumb|250px|Lombokkal táplálkozó [[szarvas]]ok]]
A '''növényevés''' a [[ragadozó életmód]] olyan formája, melyben egy [[élőlény]], melyet '''növényevőnek''' nevezünk, elsődlegesen [[autotrófia|autotróf]] szervezeteket fogyaszt<ref name=Campbell>{{cite book|author=Campbell, N. A.|year=1996|title=Biology|edition=4th edition|publisher=Benjamin Cummings|location=New York|id=ISBN 0-8053-1957-3}}</ref>, például [[növény]]eket, [[algák]]at és [[fotoszintetizáció|fotoszintetizáló]] [[baktériumok]]at. Ezen definíció alapján a [[gomba|gombák]], a baktériumok, az állatok, a [[véglények]] és az [[élősködő növények]] egy része növényevőnek tekintendő, habár ezt a fogalmat általában inkább csak a növényevő állatokra vonatkozóan használják. Az élő növényekkel táplálkozó gombák, baktériumok és véglények csoportját [[növénykórtan|fitopatogéneknek]] nevezik, míg az elpusztult növényekkel táplálkozó [[mikróba|mikróbákat]] [[szaprofág]]oknak. A más növényekből táplálkozó növényeket növényi parazitáknak nevezik. Még általánosabban, az autotrófokkal táplálkozó élőlényeket '''elsődleges fogyasztók'''nak nevezik.
==Tévhitek==
[[Image:Leaf mining.jpg|thumb|Az [[aknázók]] a levél epidermális rétegei között levő szöveteivel táplálkoznak, ami látható nyomokat hagy hátra]]
A növényevő olyan állat, amely elsődlegesen a növényevéshez alkalmazkodott (a húsevés helyett). Egyes állatokat néha tévesen [[Vegetarianizmus|vegetáriánusnak]] neveznek, ez a fogalom azonban csak azokra az emberekre vonatkozik, akik úgy döntenek, hogy nem fogyasztanak húst, ellentétben az állatokkal, melyek nem maguk választják meg az étkezésük módját. A növényevő állatok étrendje követheti az évszakok változását, például a [[mérsékelt égöv]]eken, ahol az év egyes részeiben különböző növényekhez juthatnak hozzá.
Hibás az az elképzelés, miszerint a növényevő állatok kevésbé jelentenek veszélyt az ember számára a húsevőknél (illetve, hogy teljesen veszélytelenek). Habár ez nem tűnik logikusnak, mivel csak kevés húsevő állat tekinti élelemforrásnak az embert, bármelyik megtámadhatja, ha úgy érzi veszély fenyegeti. Például az [[Egyesült Államok]]ban, a [[Yellowstone Nemzeti Park]]ban a [[bölény]]ek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint a [[farkas]]ok, melyek inkább elkerülik az embert. Az [[afrika]]i „Nagy Ötös” szafarikon (melyeken a vadászok a legveszélyesebbnek ítélt állatokat lövik le) a legkedveltebb öt célpont, az [[orrszarvú]], a [[leopárd]], a [[kafferbivaly]], az [[elefánt]] és az [[oroszlán]] közül három növényevő.
==Lásd még==▼
A növényevők fontos láncszemek a [[tápláléklánc]]ban, mivel képesek a növényekben tárolt [[napenergia]] átalakítására, amelyhez rajtuk keresztül a lánc magasabban levő tagjai, a húsevők és a mindenevők is hozzájuthatnak. Emiatt a növényevőket a tápláléklánc elsődleges fogyasztóinak nevezik.
==Táplálkozási stratégiák==
A növényevők különböznek táplálkozásuk természetében, terjedelmében és egyediségében.
Csoportosíthatók aszerint, hogy a növény mely részét fogyasztják el: a [[gyümölcsevők]] főként [[gyümölcs]]ökkel táplálkoznak; a [[levélevők]] a levelek fogyasztják; a [[nektárevők]] a [[virág]]okból kinyerhető [[nektár]]on élnek; a növényevő [[rovarok]] és más [[ízeltlábúak]] táplálkozási módja sokkal specializáltabb, vannak köztük magevők, pollenevők, nedvszívók, xilofágok (faevők, mint például a [[termeszek]]) és gyökérevők is. A többi állatnál a specializáltság mértéke nem ennyire magas, azonban számos gyümölcs- és levélevő állat esetenként a növény más részeit is fogyasztja, például a gyökérzetet vagy a magokat.
Az élelem megszerzésének módja is sokféle lehet, például a „kilyukasztás és szívás” módszere. Egyes állatok a felületen levő folyadékot isszák meg, mások lyukat rágnak a növénybe, esetleg csak a széleit fogyasztják el vagy a teljes lombozatát (szkeletonizálás)<ref name=Labandeira1998/>.
{{Csonk-szakasz}}
==Evolúció==
A növényevők fejlődéstörténetének megismeréséhez háromféle forrás nyújt segítséget: a [[fosszília|fosszilizálódott]] növények, melyek megőrizték a növényevőkkel szembeni védekezésre utaló bizonyítékokat (például a tüskéket) vagy a növényevők okozta károsodás nyomait; növénymaradványok vizsgálata az ürülékfosszíliákban; a növényevők szájüregének vizsgálata<ref name=Labandeira1998>{{cite journal|author=Labandeira, C.C.|year=1998|title=Early History Of Arthropod And Vascular Plant Associations 1|journal=Annual Reviews in Earth and Planetary Sciences|volume=26|issue=1|pages=329\u2013377|doi=10.1146/annurev.earth.26.1.329}}</ref>.
A növényevőkre utaló bizonyítékokat szinte a legkorábbi [[mezozoikum]]i fosszíliákban megtalálták. Az első spóratartókat és szárakat tartalmazó fosszíliák után 20 millió évvel, a [[szilur]] [[Időszak (földtörténet)|időszak]] végéről (mintegy 420 millió évvel ezelőttről) származó leletekben már megtalálhatók a táplálkozásra utaló bizonyítékok<ref name=Labandeira2007>{{cite journal|author=Labandeira, C.|year=2007|title=The origin of herbivory on land: Initial patterns of plant tissue consumption by arthropods|journal = Insect Science|volume=14|issue=4|pages=259\u2013275|doi=10.1111/j.1744-7917.2007.00152.x}}</ref>. A [[skócia]]i Rhyne chert [[lagerstätten]]ből előkerült leletek további bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy a kora [[devon (időszak)|devon]] időszak során az állatok a „kilyukasztás és szívás” módszerét alkalmazva a növények spóráival táplálkoztak<ref name=Labandeira1998/>.
Az ezt követő 75 millió évben a növények sokkal összetettebb szervezetekké váltak{{forr|2008 augusztusából}} - a gyökerüktől a magvaikig -, a [[karbon]] időszak második feléből (326,4 millió évvel ezelőttről) származó bizonyítékokig nincs újabb lelet, ami a fogyasztásukra utalna. Az összes szerv kifejlődése és a fogyasztásra utaló jelek megjelenése között 50-100 millió év is eltelt, ami annak tudható be, hogy az alacsony [[oxigén]]szint lelassította az evolúciós folyamatot<ref name=Labandeira2007/>. Az ízeltlábúakhoz hasonlóan, ezen korai növényevők is nehezen azonosíthatók<ref name=Labandeira2007/>. A növények kilyukasztása és szkeletonizációja a [[perm|perm]] időszak elején kezdődött, a felületükről történő folyadékivásra pedig a kor végéről származó leletek utalnak<ref name=Labandeira1998/>.
A növényevő ízeltlábúak kifejlődése négy fázisban történt, a növényi közösségek változásaival összhangban<ref name=Labandeira2006>{{cite journal|author=Labandeira, C.C.|year=2006|title=The four phases of plant-arthropod associations in deep time|journal=Geologica Acta|volume=4|issue=4|pages=409\u2013438|url=http://www.geologica-acta.com:8080/geoacta/pdf/vol0404a01.pdf|format=PDF|accessdate=20080625}}</ref>.
{{Csonk-szakasz}}
==Növényi védekezés==
<!-- {{Main|Plant defence against herbivory}} -->
A növényevőkkel szembeni védekezés érdekében a növények egy sor változáson mentek keresztül, javítva túlélési és szaporodási esélyeiket. A felületüket mechanikai eszközök kezdték védeni, összetett [[polimer]]ek termelésével igyekeztek csökkenteni az emészthetőségüket, és [[méreg|mérgeket]] termelve próbálták elzavarni, illetve megölni a növényevőket. Egy védelmi eszköz lehet ''alkotó'', ami mindig jelen van a növényben és ''indukált'', ami termelődik, vagy áthelyeződik, amikor a növényt sérülés éri, vagy egyéb igénybevételnek van kitéve.
A növénytermesztők a gazdanövény ellenállóképességeként hivatkoznak ezekre a mechanizmusokra. A növények olyan tulajdonságokat fejlesztettek ki, amelyek jobban vonzzák a növényevők ellenségeit. Például [[szemiokemikália|szemiokemikáliák]] (a rovarok kommunikációjában részt vevő anyagok; feromonok, allomonok és kairomonok) szagát árasztják magukból, emellett pedig ételt és menedéket biztosítanak a ragadozóknak. Egy adott növényfaj gyakran többféle mechanikai vagy vegyi védelmi mechanizmussal is rendelkezik, melyek alkotóként vagy indukáltként adódnak hozzá a növény védelmi rendszeréhez, hogy megóvják a növényevőktől.
Bizonyos esetekben a növények magukhoz csalogatják a növényevőket a szaporodás érdekében. A nektár például vonzza a [[méhek]]et, melyek közreműködnek a virágok beporzásánál.
==A növényevők alkalmazkodása és védekezése==
[[Image:Aphid-sap.jpg|right|thumb|A [[levéltetű]]k a növények nedveivel táplálkoznak.]]
<!-- {{main|Herbivore adaptations to plant defense}} -->
A növényevők függenek a táplálékot nyújtó növényektől és [[koevolúció|együtt fejlődnek]] velük, hogy képesek legyenek a sokféle védelmi eszköz ellenére élelemhez jutni. A növényevők alkalmazkodása a növények védekezéséhez „offenzív jellegű” és olyan jellegzetességekből áll össze, amik lehetővé teszik a táplálkozás mértékének növekedését és a gazdanövény kihasználását<ref name= Karban>{{cite journal|author=Karban, R., and A. A. Agrawal|year=2002|title=Herbivore offense|journal=Annual Review of Ecology and Systematics|volume=33|pages=641\u2013664}}</ref>. Ezzel szemben a növények igyekeznek csökkenteni a fogyaszthatóságukat, hogy megvédjék a növekedésükhöz és a szaporodásukhoz szükséges erőforrásaikat.
A kapcsolatok a növényevők és a gazdanövényeik között gyakran eredményeznek inverz evolúciós változásokat. Mikor egy növényevő megeszik egy növényt, olyan reakciót vált ki, ami biokémiai vagy fizikai védelmet hoz létre vagy ellentámadást indukál. Azokban az esetekben, ahol a kapcsolat „specifikusságot” (az egyes jellegzetességek evolúciója egymásból következik) és inverzitást (mindkét jellegzetesség kifejlődik) mutat, a fajok koevolúciós fejlődésen mennek keresztül<ref name="Futuyma">{{cite book|author=Futuyma, D. J. and M. Slatkin|year=1983|chapter=Introduction|pages=1\u221213|editor=D. J. Futuyma and M. Slatkin|title=Coevolution|publisher=Sinauer Associates Inc.|location=Sunderland, Massachusetts, USA}}</ref>. A koevolúciós fejlődés elszivárgási és szétszóródási mechanizmusai igazolják azt az elképzelést, ami szerint az alkalmazkodás a növényevőknél és gazdanövényeiknél [[speciáció]]n (fajfejlődésen) keresztül valósul meg<ref name= Ehrlich>{{cite journal|author=Ehrlich, P. R. and P. H. Raven|year=1964|title=Butterflies and plants: a study of coevolution|journal=Evolution|volume=18|pages=586-608}}</ref><ref name= Thompson>{{cite book|author=Thompson, J.|year=1999|chapter=What we know and do not know about coevolution: insect herbivores and plants as a test case|pages=7\u201330|editor=H. Olff, V. K. Brown, R. H. Drent, and British Ecological Society Symposium 1997 (Corporate Author)|title=Herbivores: between plants and predators|publisher=Blackwell Science|location=London, UK}}</ref>.
▲==Lásd még==
* [[Vegetarianizmus]]
* [[Veganizmus]]
* [[Húsevő]]
* [[Mindenevő]]
==Hivatkozások és jegyzetek==
{{fordítás|en|Herbivory|oldid=232317162}}
{{reflist}}
==Ajánlott irodalom==
*{{cite book|editor=Danell, K., R. Bergström, P. Duncan, J. Pastor|year=2006|title=Large herbivore ecology, ecosystem dynamics and conservation|location=Cambridge, UK|publisher=Cambridge University Press|pages=506|id=ISBN 0521830052}}
*{{cite book|author=Crawley, M. J.|year=1983|title=Herbivory : the dynamics of animal-plant interactions|location=Oxford|publisher=Blackwell Scientific|pages=437|id=ISBN 0632008083}}
*{{cite book|editor=Olff, H., V.K. Brown, R.H. Drent|year=1999|title=Herbivores : between plants and predators|location=Oxford ; Malden, Ma|publisher=Blackwell Science|pages=639 p|id=ISBN 0632051558}}
==Külső hivatkozások==
{{Commonscat|Herbivory}}
{{wikiszótárpár|növényevő}}
==Magyar nyelven==
*{{cite web|url=http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1822004909|title=Cellulózevő háziállatok|accessdate=20080722}}
*{{cite web|url=http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b159/ch08s04.html|title=Az élőlényközösségek felépítése és anyagforgalma - Növényökológia|accessdate=20080722}}
==Angol nyelven==
*{{cite web|url=http://www.sankey.ws/senecio.html|title=The herbivore defenses of ''Senecio viscusus''|accessdate=20080722}}
*{{cite web|url=http://www.muhlenberg.edu/depts/biology/nsf|title=Cross-Disciplinary Research at Muhlenberg College – Plant-Insect Interactions|accessdate=20080722}}
[[Kategória:Ökológia]]
[[Kategória:Zoológia]]
[[Kategória:Forráshivatkozásra váró lapok 2008 augusztusából]]
[[en:Herbivory]]
| |||