„Szaru” változatai közötti eltérés

250 bájt hozzáadva ,  13 évvel ezelőtt
Az állatok szarvképződményeként ősidők ót használja föl az ember a szaru anyagát különféle használati eszközök készítésére. Elsősorban a pásztornépek iparosai dolgozták föl. Már a jégkorszak után a szarvasok vonulását követően használták, mert a szarvas minden testrészének anyagát hasznosítani tudták.
 
Az állattenyésztésben a különféle juhok, kecskék, szarvasmarhák szarvát dolgozták föl: foganytyútkanalat, kürtöt, ivőkürtöt, fogantyút, íjmerevítő lemezeket, gombot, sótartót, és más eszközöket (pl. tűt is) készítettek belőle.
 
Gyakran szarvnak nevezik különféle állatok testén előforduló nyúlványokat is. Például az orrszarvűétorrszarvúét.
 
A szájból előtüremkedő testrészek a fogak változatai. Gyakran trófeák, mint a szarvak is. De ezeket is földolgozták. Legismertebb közülük az elefántcsont.
 
==Néprajzi kapcsolatok==
A magyar pásztorművészetben gazdagon van képviselve a szaruföldolgozás. Legismertebbek az ivókürtök és a sótartók. Legismertebb iparművészünk Király Zsiga volt.
 
==Irodalom==