„Székelytámadt vár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
[[1492]]-ben a székelyek [[II. Ulászló]]hoz intézett levelükben így panaszkodtak [[Báthory István erdélyi vajda|Báthory István]] erdélyi vajdára és [[székely ispán]]ra: ''„És ami gonoszabb, s mit sohasem hallottunk, közöttünk kastélyt építetett, melyből bennünket mindig bátran elnyomhasson és rabolhasson. ”'' A király [[1493]]. [[január 19]]-én felmentette tisztségéből a vajdát, és az udvarhelyi várat valószínűleg visszaadta valamelyik szerzetesrendnek, amely a XVI. század közepéig használta.
A várat [[János Zsigmond]] fejedelem 1562-65 között, az ellene fellázadt [[székelyek]] megfékezésére, újjáépítette és megerősítette, és így - a [[háromszék]]i, szimbolikus nevű [[Székelybánja vár]]ral kiegészíve - több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.
[[Benkő József]] (1740-1814) "A székelyek és székelyföld" c. latin nyelven írt munkájában (fordítása megjelent az "Erdélyi ritkaságok" c. sorozatban 1944-ben) közölt leírás szerint: ''„A vár falán két helyen a kőbe vésett jelvények most is láthatók: a pajzsnak felső részében a Nap és a Hold, a négy folyóval és a kettős kereszttel, (amelyek Magyarország jelvényei), továbbá egy sas, fején koronával, egy oroszlán és két felől egy-egy farkas feje, két lába és mellső része. A pajzsnak alsó részén 3 emberi fej, egyik felől egy egyszarvú, másfelől egy kígyó szájában egy kisgyermekkel, amint karjait széttárja (NB: ez utóbbi János Zsigmond jelvénye).”'' Ez a leírás valószínűleg 1787-89 között született, amikor Benkő József Székelyudvarhelyen lelkész-tanárként dolgozott.
| |||