„Kartvél nyelvek” változatai közötti eltérés

** '''[[Kivruli]]''' ('''Gruzin''', vagy '''judeo-grúz'''; [[orosz nyelv|orosz]]ul '''''gruzinitгрузинит (gruzinyit)'''''): Mintegy 80 ezren beszélik, 60 ezren [[Izrael]]ben és 20 ezren Grúziában.

** '''[[Mingrél nyelv|Mingrél]]''' (mingrélül '''''margaluri''''', grúzul '''''megruli'''''): Mintegy 500 ezren beszélik [[1989]]-es adatok szerint, főleg a nyugat-grúziai [[Mingrélia]] régióban és [[Abházia]] egyes részeiben. Sok Abháziából elmenekült mingrél él [[Tbiliszi]]ben és az ország más részeiben él.

** '''[[Láz nyelv|Láz]]''' (lázul '''''lazuri''''', grúzul '''''csanuri'''''): [[1980]]-ban mintegy 220 ezerre becsülték a beszélők számát (ebből mintegy 220 ezren Törökországban, mintegy kétezren, más források szerint 30 ezren Grúziában, főleg [[Adzsaria|Adzsariában]]). Más becslések szerint a lázt beszélők száma akár százezres nagyságrendű is lehet.

A grúz és a kivruli kivételével e nyelvek nem kölcsönösen megérthetőek. Közeli rokonságuk azonban nyilvánvaló. A lázt és a mingrélt néha még ma is egy nyelv, a [[zan nyelvjárásainaknyelv]]járásainak nevezik.

A dél-kaukázusi nyelvek rokonságát a nyelvészeti szakirodalomban először [[Johann Anton Güldenstädt|J. Güldenstädt]] feltételezte a [[18. század]]ban, az [[1840-es évek]]ben pedig [[G. Rosen]], [[Marie-Félicité Brosset|M. Brosset]], [[Franz Bopp|F. Bopp]] és mások pedig bizonyították is. A [[proto-kartvéli nyelv]], amelyből kiszakadtak, valamikor a [[Kr. e. 3. évezred|Kr. e. 3]]. vagy [[Kr. e. 2. évezred|2. évezredben]]ben létezhetett a mai Grúzia és Törökország területén.

Egyes nyelvészek (köztük [[Arnold Csikobava|A. Csikobava]], [[Georgij Klimov|G. Klimov]], [[Tamaz Gamkrelidze|T. Gamkrelidze]] és [[Givi Macsavariani|G. Macsavariani]]) kutatásai alapján a proto-kartvélitől először a szván vált el,le a [[Kr. e. 2. évezred]]ben vagy akár korábban, mintegy ezer évvel később kivált a grúz, a láz és a mingrél pedig csak mintegy 500 évvel ezelőtt váltak szét.