Wikipédia

„Sipőcz Jenő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a időrendben...?
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
botok
231 372 szerkesztés
a Bot: dátumlinkek javítása
4. sor:
|kép=Sipocz jeno.jpg
|felirat=Sipőcz Jenő
|születési_dátum=[[1878]]. [[szeptember 19.]].
|születési_hely=[[Budapest]]
|halálozási_dátum=[[1937]]. [[január 1.]]. {{életkor-holt|1878|10|19|1937|1|1}}
|halálozási_hely=[[Budapest]]
}}
 
'''Sipőcz Jenő''' ([[1878]]. [[szeptember 19.]]. – [[1937]]. [[január 1.]].) ügyvéd, [[Budapest]] polgármestere, majd [[Budapest főpolgármestereinek listája|főpolgármestere]].
 
Budapesten született öt évvel a városegyesítés után. Édesapja Sipőcz László, országszerte ismert jogász, a város árvaszéki elnöke. Az Őz utcai elemi iskola után a piaristáknál végzi a középiskolát, majd jogi és államtudományi doktorátust, s ügyvédi oklevelet szerez, és önálló irodát nyit. Apja ismertségének köszönhetően irodája felvirágzik, számos ügyfelet tudhat klientúrájában – köztük van [[Horthy Miklós]] is. A családban először apja pályázik polgármesteri székre, ám [[1906]]-ban alulmarad [[Bárczy István]]nal szemben.
 
Sipőcz Jenő feladja praxisát, s a főváros szolgálatába szegődik. [[1915]]-ben választják meg tiszti ügyésznek. [[1919]]-ben a [[Tanácsköztársaság]] bukását követően ideiglenes kormánybiztosként irányítja a várost, majd [[1920]]. [[szeptember 1]].|szeptember 1-jétől]] a közgyűlés nagy többséggel polgármesterré választja.
 
''„Jöttem a romokat eltakarítani és építeni”'' – ezekkel a szavakkal kezdi meg polgármesteri tevékenységét. Noha Sipőcz és az őt támogató politikai mozgalom keresztény-konzervatív beállítottságú volt, a polgármesteri székben Sipőcz mégis reformszellemben irányította a várost. Nem volt pedig könnyű helyzetben, hiszen a [[Trianoni békeszerződés|trianoni béke]] után a területének kétharmadát elvesztő ország [[Budapest]]je hirtelen vízfejként éktelenkedett az ország szívében. Szintén Sipőcznek kellett megküzdeni a nagy gazdasági világválság következményeivel.
20. sor:
Sipőcz irányítása alatt szűnt meg a [[virilizmus]] intézménye, azaz a képviselővé választásnak már nem volt feltétele az anyagi helyzet. Szintén jelentős reformnak számított, hogy választójogot kaptak a nők: míg az [[1910-es évek]]ben kevesebb mint 50 ezer választásra jogosult polgára volt a városnak, a [[1920-as évek|20-as évek]]re már 300 ezren járulhattak helyhatósági választáskor az urnákhoz.
 
Sipőcz folytatta a [[Bárczy István]] által megkezdett községesítési politikát, azaz a közműüzemek városi tulajdonba vételét, felvásárlását. Ennek keretében egységes városi közlekedési vállalatot hoztak létre BSZKRT néven ([[1922]]. [[december 27.]].), felvásárlással saját fővárosi bankot alapítottak, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt.-t. Szociális lakásépítési programot indítottak, fejlesztették az iskolai és egészségügyi hálózatot. Az [[1930-as évek]]ben gyógyfürdők és szállodák építésével fejlesztették az idegenforgalmat – a ''„Budapest a gyógyfürdők városa”'' szlogen is ebből az időből származik. A városi tulajdonban üzemelő közművállalatok gazdálkodásával kapcsolatban állandó támadások kereszttüzében állt a városvezetés: a korabeli lapok tele voltak visszaélésekről, panamákról szóló hírekkel. Ennek ellenére Sipőczöt még kétszer újraválasztották – egyik alkalommal Bárczy volt az ellenfele, akivel szemben korábban apja nem tudott győzni.
 
Sipőcz [[1934]]. [[november 24.|november 24-éig]]-ig töltötte be a polgármesteri tisztséget, majd ezt követően a város főpolgármesterévé nevezték ki. Több mint két évig lavírozott ügyesen a kormány és az ellenzék között, mint főpolgármester, ám 1936-ban ágynak esett, s [[1937]]. [[január 1]].|január 1-jén]] elhunyt. Több mint 26 éven át volt irányítója a városnak.
 
{{Budapestpolgármesterei}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Sipőcz_Jenő”