„Beniczky Lajos (ezredes)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képlinkek javítása, magyarítása |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
1. sor:
Beniczi és micsinyei '''Beniczky Lajos''' ([[Alsómicsinye]], [[1813]]. május – [[Pest]], [[1868]]. [[július 16.]]
[[Kép:Beniczky Lajos 1868.jpg|bélyegkép|200px|balra|1868-ban készült litográfia]]
Tanulmányait a [[Selmecbánya]]i Bányászati Akadémián végezte. 1835-ben lépett állami szolgálatba. [[Zólyom vármegye]] aljegyzője, majd 1840 és 1842 között alispánja volt. Az [[1840-es évek]]ben [[Kossuth Lajos]] híveként és a reformellenzék tagjaként részt vett a vármegye politikai életében.
[[Batthyány Lajos]] kormányának megalakulása után a felsőmagyarországi bányavárosok királyi biztosává nevezték ki. E minőségében sikeresen lépett fel a területen kirobbant társadalmi elégedetlenséggel, elsősorban a szlovák nemzetiségi mozgalmakkal szemben. [[1848]] júliusától részt vett a nemzetőrség szervezésében. [[szeptember 20.|Szeptember 20
1849 márciusában, a tavaszi hadjárat első szakaszában Görgei Artúr főparancsnok néhány száz fős különítmény élén kivezényelte a bányavárosok biztosítására. [[március 24.|Március 24
A szabadságharc bukása után az [[arad]]i hadbíróság kötél általi halálra ítélte, amit később kegyelemből húsz év kényszermunkára változtattak. [[1856]] végén, az általános amnesztia során kiszabadult, és Pesten egy bányatársaság alkalmazottjaként dolgozott. [[1861]]-ben a [[Határozati Párt]] tagja és országgyűlési képviselő lett, mandátumáról azonban 1861 őszén az ''ideiglenes katonai igazgatás'' ([[provizórium]]) bevezetésekor lemondott. [[1864]]-ban [[Almásy Pál (politikus)|Almásy Pál]]lal és [[Nedeczky István]]nal szervezkedésbe kezdett Magyarország függetlenségének helyreállítására, amit a 48-as törvények alapján képzeltek el. [[1918]]-ban vált ismertté, hogy a szervezkedés egyik résztvevője, [[Asbóth Lajos]] az osztrák rendőrség besúgója volt. Beniczky Lajost letartóztatták, és [[1865]] januárjában előbb halálra, majd húsz év várbörtönre ítélték. A [[kiegyezés]]t követő kiszabadulása után részt vett a honvédegyleti mozgalom szervezésében, a Pest városi honvédegylet és a Honvédegyletek Országos Választmányának egyik alelnöke volt.
|