„Friedrich Wilhelm von Bülow” változatai közötti eltérés

'''Friedrich Wilhelm von Bülow báró, Dennewitz grófja''' ''(Friedrich Wilhelm Freiherr von Bülow, Graf von Dennewitz)'' (* Falkenberg, [[Altmark]], [[Porosz Királyság]]; [[1755]]. [[február 16.]]. – † [[Königsberg]], [[Kelet-Poroszország]]; [[1816]]. [[február 25.]].), porosz tábornok, a napóleoni háborúkban [[Gebhard Leberecht von Blücher|Blücher]] tábornagy hadtestparancsnoka.

Az [[1806]]–[[1807|07]]-es háború későbbi csatáiban [[Anton Wilhelm von L'Estocq]] lovassági tábornok (1738–1815) parancsnoksága alatt már kiváló teljesítményt nyújtott. Harcolt [[Toruń|Thornn]]ál (ma: Toruń) és [[Gdańsk|Danzign]]ál (ma: Gdańsk). [[1807]]. [[február 5]].|február 5-én]] Waltersdorfnál meg is sebesült.

A támadást [[Magdeburg]]nál tervezték, hogy onnan az [[Elba (folyó)|Elba]] folyón átkelve tovább nyomulhassanak nyugat felé. Bülow vezérezredest [[1813]]. [[március 14]].|március 14-én]] altábornaggyá léptették elő. A porosz csapatok Bülow, Hühnerbein és [[Ludwig Yorck von Wartenburg|Yorck]] tábornokok vezetése alatt indultak meg, a szövetséges orosz seregeket [[Ludwig Adolph Peter zu Sayn-Wittgenstein|Wittgenstein]] és [[Friedrich Wilhelm Rembert von Berg|Berg]] tábornokok vezették. A francia csapatok [[Eugène de Beauharnais]] marsall, francia alkirály parancsnoksága alatt 30 000 emberrel az [[Ehle]] folyó mentén, Möckern és Gommern között vonultak fel, a marsall főhadiszállását [[Königsborn]]ban ütötte fel. Wittgenstein elterelő támadásokkal kelet felé csalta a franciákat, majd [[április 5]].|április 5-én]] támadást indított. Hühnerbein tábornok délről, Dannigkow felől rohamozott. Véres kézitusában, négy órán át tartó közelharcban a poroszoknak sikerült a túlerőben lévő franciákat visszaszorítaniuk. [[Vehlitz]]nél, az Ehle folyó mocsaras partvidékén a francia tüzérség nem tudott komoly kárt tenni a mélységben tagolt porosz-orosz vonalakban, így itt is közelharcra került a sor, gyakran mellig érő vízben. A francia lovasság beavatkozási próbálkozásait Bülow lovassága rendre visszaverte. A váratlan vereség Beauharnais marsallt arra késztette, hogy még aznap éjjel Magdeburg felé vonuljon vissza, minden utat, hidat és közlekedésre alkalmas töltést lerombolva maga mögött.

[[május 2.|Május 2]]-án]] Bülow rohammal bevette [[Halle an der Saale|Halle]] városát, [[Luckau]]nál győzelmet aratott [[Nicolas-Charles Oudinot|Oudinot]] marsall csapatai felett, akik Berlint akarták elfoglalni.

[[szeptember 6.|Szeptember 6]]-án]] [[Potsdam]] közelében, [[Dennewitz]] község mellett nagyobb csatára került sor. A Bülow-hadtest, a [[Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien|Tauentzien]] altábornagy (1760–1824) által vezetett IV. porosz hadtest olyan súlyos vereséget mért a Berlin ellen nyomuló [[Michel Ney|Ney]] marsall csapataira. A súlyos veszteségeket elszenvedett francia erők többé nem jelentettek veszélyt a fővárosra. A [[dennewitzi csata|dennewitzi csatában]] csak porosz erők vettek részt, a maguk erejéből elért győzelem felvillanyozta a poroszokat. A katonák és a lakosság körében Bülow népszerűsége Blücherével vetekedett.

Az 1813. [[október 16.|október 16]]–[[október 19.|19]] [[lipcse]] mellett lezajlott [[Népek Csatája|Népek Csatájában]] Bülow a III. porosz hadtestet vezette. Paunsdorf és Reudnitz körzetében harcolt, és október 19-én elsőként vonult be Lipcsébe. Ezután azt a feladatot kapta, hogy észak felől, [[Németalföld]]ön és [[Flandria|Flandrián]] keresztül vonuljon be Franciaországba. Bülow nyugati irányba fordult, meghódította [[Vesztfália|Vesztfáliát]] és sikert sikerre halmozva vonult [[Antwerpen]] felé. [[Hoogstraten]]nél nagy győzelmet aratott, 1814. január végére elfoglalta [[Hollandia]] és a mai [[Belgium]] egész területét, és északnyugat felől benyomult Franciaországba.

Bülow csapatait ekkor Blücher tábornagy haderejéhez rendelték, amely már mélyen Franciaországban, a [[Champagne]] vidéken állt. Az odáig vezető úton Bülow csapatai elfoglalták [[La Fère]] és [[Soissons]] erődjeit. [[március 9.|Március 9]]–[[március 10.|10]]-én csapataival részt vett a jelentős győzelmet hozó [[laoni csata|laoni csatában]]. Hadjáratát azzal koronázta meg, hogy rohammal elfoglalta a [[párizs]]i [[Montmartre]]-t, ezzel teljessé téve a főváros bevételét. Haditetteiért a porosz király lovassági tábornokká léptette elő, és 1814. [[június 3]].|június 3-án]] Dennewitz grófjának rangjára emelte ''(Graf Bülow von Dennewitz)''.

A Napóleon száznapos uralma ellen vezetett hadjárat során Bülow hadteste nem vett részt a vesztes [[1815]]. [[június 16]].|június 16-i]] [[ligny csata|ligny csatában]], mert késedelmesen érkezett a harctérre. A június 17-ről 18-ra virradó éjszakán azonban hadteste felvonult a [[waterlooi csata]] színhelyére, jelentős erősítést hozva Blücher hadseregének. A Bülow vezette IV. porosz hadtest vezette a döntő lovasrohamot Napóleon hadseregének keleti szárnya ellen. A legkeményebb harcokat [[Plancenoit]] elfoglalásánál vívták, és jelentős szerepük volt Napóleon legyőzésében. A csata után Bülow IV. hadteste Blücher hadseregével együtt vonult be Franciaországba.