„Czipott Rudolf” változatai közötti eltérés

Édesapja az őrihodosi evangélikus gyülekezet lelkésze, ill. tanítója volt és [[Muraszombat]] mellől származott. Édesanyja Hutter Erzsébet volt, aki egy [[kukmér]]i lelkész lánya volt.<br>

Ő volt a családban az elsőszülött, másodikrajta testvérekívül Lajosmég egy testvére volt, Lajos. Édesapja korán bekövetkezett halála nagy csapás volt számára, de legjobban anyját súlytotta le, aki már ekkor nyolc hónapos terhes volt harmadik fiával Józseffel.<br>

György halála után már nem maradhattak a parókián, ezért el kellett hagyniuk Őrihodost. Az ifjú Rudolf testvéreivel és anyjával [[Sopron]]ba költözött, ahol annak idején apja tanult. Itt meglehetősen szerény körülmények között éltek,. Erzsébet mindig takarékostakarékosan bánt az voltanyagiakkal és szigorú istenfélelemben nevelte fiait. A fiút lenyűgözte anyja erélyessége, életrajzában leírja ''én„én és Lajos testvérem segédkezvén neki gyermeki hűséggel hordván nem egyszer a szomszéd ház udvarából sajtárral vizet a konyhára, eképpen kívántunk rajta könnyíteni.”''

Ő is a [[Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)| soproni evangélikus líceum]] tanulója lett [[1835]]-től, és [[1847]] őszén befejezve itteni tanulmányait, a [[bécs]]i császári -királyi protestáns teológiai fakultásra iratkozott be. Itt magántanítóként is működött, amelynek keresetét édesanyjának jutatta. Több bécsi család körében nagy népszerűségnek örvendett, különösen Roth Gottliebnél, aki nemcsak tisztesen megfizette, hanem ajándékokat is adott neki. Egykori tanítványai felnőtt korukban mindig nagy szeretettel beszéltek Czipottról. Népszerűsége révén 80 forint ösztöndíjat nyert az iskolától és jól tudta finanszírozni fizetéséből tanulmányait, ésilletve ellátását.<br>

Az első bécsi forradalom során az intézmény szinte minden diákja, így Czipott is részt vett a harcokban. Az összecsapások során több társát elvesztette. A forradalomban való részvételük miatt többszámos tanulót nem engedtek vissza az iskolába és [[Magyarország]]ról is jöttek hírek a kitört [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]]ról. Czipott egy csoport magyar diákkal visszatért Sopronba. A háborúban nem vett részt, ehelyett októberben egykori teológiai tanára Király József soproni lelkész hívására [[Kővágóörs]]ön lett káplán, ahol egykor a szintén szlovén író [[Barla Mihály]] élt. Többször unszolták, hogy álljon be a [[1848–1849-es honvédsereg|honvédseregbe]], de édesanyja kérésére ennek nem tett eleget.<br>

[[októberOktóber 26.|Október 26-án]] sor került felszentelésére, amit [[Győr]]ben, [[Haubner Máté]] püspök hajtott végre. A szabadságharc leverése után kővágóőrsi szőlőhegyén ő bújtatta Berzsenyi Farkas [[Somogy vármegye|somogyi]] alispánt ([[Berzsenyi Dániel]] fiát) és Lájpizig József főjegyzőt, akik aktív támogatói voltak a mozgalomnak.<br>

[[1853]]. [[április 5.|április 5-én]] anyjával a [[Somogy vármegye|somogy vármegyei]] [[Vése|Vésére]] költözött, ahol elvette Török Idát, akitől több gyereke született, de sok meghalt gyermekkorában. Vilma nevű lányát egy [[domonkosfa]]i lelkészhez adta, Áron nevű fia [[Szászország]]ban tanult teológiát. Egy másik lánya Eszter tanítónő lett, első fia Zoltán pedig [[Baranya megye|Barányában]], [[Magyarbóly]]ban orvos. Felesége ikerszülés során meghalt (a gyerekek is halva születtek), ezután feleségül vette Németh Herminát, akitőltőle három fia született még, de csak egy, József élte meg a felnőtt kort és boltos lett [[Regede|Regedén]] (ma ''RadenciRadkersburg''). Szeretett édesanyját [[1884]]-ben vesztette el.<br>