„Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a képlinkek javítása, magyarítása |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
6. sor:
Nem ez volt az első [[Oroszország|orosz]] [[marxizmus|marxista]] csoportosulás: [[1883]]-ban alakult a [[Munka Felszabadításáért Csoport]], amelyet [[Lenin]] és mások is az RSZDRP elődjének tekintettek.
[[Az OSZDMP első kongresszusa|Az OSZDMP első kongresszusán]] kilencen jelentek meg három baloldali szervezet képviseletében Minszkben, [[1898]]. [[március 1]]]. és [[március 3.|3]]. között. Ez a kongresszus nem tudott programot elfogadni (csak az öt évvel később tartott [[Az OSZDMP második kongresszusa|második kongresszus]]) és mind a kilenc delegáltat letartóztatták.
A párt a korábbi eredetű orosz forradalmi mozgalom, a [[narodnyikok]] (''наро́дничество'') forradalmi populizmusának elutasítása jegyében jött létre és ugyanígy ellenezték azoknak a szociáldemokratáknak az elképzeléseit, akik később a [[Szociálforradalmár Párt]]hoz (ismertebb nevén: eszerek, ''эсе́ры'') csatlakoztak. Az RSZDRP, annak ellenére, hogy Oroszország agrárország volt, [[Karl Marx]] és [[Friedrich Engels]] tanaira alapozva alkotta meg saját programját, amelyek szerint a forradalom fő hajtóereje az ipari munkásosztály.
13. sor:
A második kongresszus előtt csatlakozott a párthoz egy fiatal értelmiségi, [[Vlagyimir Iljics Lenin|Vlagyimir Iljics Uljanov]] (''Влади́мир Ильи́ч Улья́нов''), akit álnevéről inkább Lenin (Ле́нин) néven ismer a világ. Lenin [[1902]]-ben publikálta [[Mi a teendő]] című vitairatát, amelyben azt írta le, milyen feladatokat kellene kitűznie a pártnak és ehhez milyen módszereket kell követni. "A proletariátus élcsapata" létrehozásához elkötelezett aktivisták fegyelemezett és centralizált pártjára van szükség – írta Lenin.
A második kongresszus [[Brüsszel]]ben, majd [[London]]ban ült össze [[1903]]. [[július 30.]]
Az elnevezések nem tükrözik a korabeli erőviszonyokat, hiszen valójában a mensevikek voltak többen. A nevek egyetlen szavazás eredményéből származnak: amikor a kongresszuson arról szavaztak, ki kerüljön a párt lapja, a Szikra (''Iskra'') szerkesztőségébe, a bolsevik szavazatok kerültek többségbe és aztán már az egész kongresszuson és később is az ezen a szavazáson győztes oldalt nevezték bolseviknek, a másikat pedig menseviknek, az erőviszonyoktól függetlenül. (A mensevikek egészen az [[1917]]-es orosz forradalomig többségben maradtak.)
| |||