„Marcel Pagnol” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kozmetikai javítások |
a Bot: dátumlinkek javítása |
||
1. sor:
'''Marcel Pagnol''' (teljes nevén ''Marcel Paul Pagnol;'' [[Aubagne]], [[1895]]. [[február 28.]]
== Élete ==
Joseph Pagnol tanító és Augustine-Pauline Lansot varrónő második gyermekeként született [[Provence]]-ban, a [[Marseille]] melletti [[Aubagne]]-ban. Bátyja tizenhat hónaposan, [[1895]] augusztusában meghalt, szüleinek később még két fiú- és egy leánygyermeke született. Ahogy az apát új és új iskolába nevezték ki tanítónak, úgy költözött a család először [[1897]]-ben Marseille egyik külvárosába, Saint-Loup-ba, majd [[1900]]-ban Marseille-be. Marcel [[1905]]-től a Lycée Thiers tanulója lett, s itt írta tizenéves korában első verseit, amelyek közül néhány [[1910]] után a ''Massilia'' című helyi folyóiratban is megjelent. 1910. [[június 16
Pagnol [[1913]]-ban leérettségizett, majd beiratkozott az [[Aix-en-Provence]]-i egyetem bölcsészkarára. [[1914]]. [[február 10
Pagnol tanítással töltött évei során mindvégig kacérkodott a szépirodalommal, ezért is fogadta el a párizsi állást, abban bízva, hogy a francia fővárosban több lehetősége nyílik tehetsége megmutatására. Hamarosan beilleszkedett az ifjú párizsi irodalmárok köreibe, s [[1923]]-tól ''Castro'' álnéven – többnyire [[Paul Nivoix]]-val közösen – kisebb színpadi műveket írt, amelyek mérsékelt sikert értek el Párizs és Marseille kisebb színpadain (''Tonton,'' [[1923]]; ''Les marchands de gloire,'' [[1925]]; ''Jazz,'' [[1926]]). Igazán nagy feltűnést [[1926]]-ban keltett, a párizsi Théâtre des Variétés-ben [[október 9
A sikeren felbuzdulva tanítói állását feladva az írásnak és a színháznak szentelte magát. [[1929]]. [[március 9
Az 1930-as évekre ugyanis már inkább a [[filmművészet]] került Pagnol művészi érdeklődésének homlokterébe: egy [[1928]]-as angliai út során ismerkedett meg a [[hangosfilm]]mel, s az új technika lebilincselte képzeletét. Hamarosan szerződést kötött a [[Paramount Pictures]]szel, színműveit átdolgozta filmforgatókönyvekké, és megkezdődhetett a Pagnol-darabok megfilmesítése, eleinte mások rendezésében (''Marius,'' [[1931]], [[Alexander Korda]]; ''Fanny,'' [[1932]], [[Marc Allégret]]). [[1933]]-ban megalakította produkciós irodáját (''Les Auteurs Associés,'' [[1934]]-től ''Les Films Marcel Pagnol'' néven), [[1934]]-ben pedig Marseille külvárosában felépítette saját stúdióját is. [[1935]]-ben útjára indította a ''Les Cahiers du Film'' című filmművészeti folyóiratot. Ezzel párhuzamosan Pagnol megpróbálkozott a filmkészítéssel is, és ő maga rendezte a Marseille-trilógia harmadik darabját (''César,'' [[1936]]). Filmrendezői és gyártásvezetői karrierje [[1941]]-ben félbeszakadt, amikor Franciaország [[náci]] megszállásakor marseille-i stúdióit a [[Gaumont]]-nak kellett átengednie.
A [[második világháború]]t követően, [[1946]]-ban – a francia filmrendezők közül elsőként – az [[Académie Française]] tagja lett. A filmrendezés mellett – az 1945-öt követő évtizedben nyolc filmet forgatott – az 1950-es évek második felétől mindinkább a szépirodalomnak, a memoárírásnak és történelmi kutatásainak szentelte az idejét. [[1955]]-től folyamatosan elnökölt különféle filmfesztiválok, így például a [[Cannes-i Fesztivál|Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál]] zsűrijében is. Hetvenkilenc esztendős korában, [[1974]]. [[április 18
Pagnol magánélete rendkívül mozgalmasnak volt mondható. [[1916]]. [[március 2
== Életműve ==
|