Wikipédia

„Mars Global Surveyor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
578 374 szerkesztés
a csillagászati portál sablonja
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a Bot: dátumlinkek javítása
7. sor:
| Kuldetes_tipus = [[orbiter]]
| Celegitest = [[Mars (bolygó)|Mars]]
| Inditas = [[1996]]. [[november 7.]].
| Megerkezes = [[1997]]. [[szeptember 11.]].
| Veg = [[2006]]. [[november 2.]].
| Idotartam = 10 év
| Tomeg = 1060 kg (hajtóanyaggal)
26. sor:
A szonda feladata volt a Mars felszínének fényképezése. Küldetését 2 évre tervezték, azonban ténylegesen mintegy 10 évig működött, ez alatt 240 000 felvételt készített és sugárzott vissza a Földre.
 
[[2006]]. [[november 2]].|november 2-án]] a fedélzeti számítógép hibát észlelt egy napelemtáblát mozgató motornál, és az űrszonda biztonsági üzemmódba váltott át. [[november 5.|November 5]]-én]] még érkeztek gyenge rádiójelek, majd a kapcsolat teljesen megszakadt <ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1917 Bajban a Mars Global Surveyor], Űrvilág, 2006. november 11.</ref>. Az első vizsgálatok alapján a napelemtábla mozgatószerkezetét tekintették hibásnak, amely már korában is okozott problémákat. Részletesebben tanulmányozva az űreszköz jelzéseit és a földi utasításokat, végül kiderült, hogy más vezetett a pusztulásához <ref>[http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20070417szoftver.html Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét], origo</ref>.
 
Megállapították, hogy 2006 júniusában a rendszerfrissítés során egy adatot nem a megfelelő memóriahelyre töltöttek fel. Az adat azt hivatott közölni a szondával, hogy probléma esetén merre fordítsa az antennáit. Mivel az információ rossz helyre került, a kód nem az antenna, hanem a napelem irányítását befolyásolta. Emiatt egy november 2-án elküldött parancs alapján a szonda elkezdte forgatni az egyik napelemet, de észrevette, hogy a napelemet nem lehet ilyen mértékben elfordítani. Ebből az a hibás következtetést vonta le, hogy a panel beszorult, ezért csökkentett módba kapcsolt. Így viszont az egyik napelem a Nappal szembefordítva maradt, és emiatt túlhevült. Az intelligens űrszonda a túlhevülést úgy értelmezte, hogy az elemek teljesen feltöltődtek, ezért leállította a töltést. A Global Surveyor tíz-tizenkét óra alatt lemerült, és ezután már nem tudta tartani a pályáját <ref>[http://index.hu/tech/urkutatas/mgs070416/ Emberi hiba miatt tűnt el a Mars Global Surveyor], index</ref>.
32. sor:
==Eredmények==
[[Kép:Mars gullies.800px.jpg|left|thumb|Valószínűleg vízfolyások nyomai láthatóak ezen az MGS felvételen]]
A Science című folyóirat [[1998]]. [[március 13]].|március 13-i]] számában megjelent az első értékelés az MGS méréseiről. A szakemberek most tudták a marsi globális porvihar kialakulását először végigkövetni. A folyamat [[1997]] októberében kis helyi viharokkal kezdődött a déli sarki sapka szélén, hamarosan azonban már hatalmas területre terjedt szét a [[Noachis Terra]] felett a déli szélesség 20. fokától az egyenlítőig. A vihar felnyúlt 130 kilométeres felszín feletti magasságokig is. Ahogy aztán a globális porvihar csillapodni kezdett, [[1997]]. december közepétől újra megjelentek a lokális miniviharok a déli poláris sapka szélénél és kristályfelhők alakultak ki a szén-dioxid sapka csökkenése miatt.
 
A legnagyobb meglepetést a mágneses mérések okozták azzal, hogy a Mars legősibb, kráteres területein több olyan kisméretű, 50 kilométeres részt találtak, ahol erősen mágnesezett a kéreg. Ha ezeket egy régi [[mágneses tér]] maradványaként értelmezzük, akkor a Marson régebben erősebb volt a belső eredetű mágneses tér, mint ma a Földön. Ugyancsak meglepetést keltettek a lézer-magasságmérő által kapott pontos adatok, amelyek alapján felfedezték, hogy a Mars északi féltekéje mennyire "sík", illetve "lapos". Talán ez is azt jelzi, hogy az ősidőkben itt egy hatalmas óceán alja terült el. <ref>''Élet és Tudomány,'' 1998. 15. szám – Dr. Almár Iván, Dr. Horváth András: ''Kozmikus krónika 1998. január – március:'' '''Amerikai búcsú a Mirtől'''</ref>
 
[[2005]]. [[április 20]].|április 20-án]] a MOC kamera a 250 km-re elhaladó európai [[Mars Express]] űrszondát kapta lencsevégre, másnap a [[Mars Odyssey]]-t. <ref>[http://www.urvilag.hu/article.php?id=1211 Űrvilág<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
==Források==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mars_Global_Surveyor”