„Maximilian Eugen von Stein” változatai közötti eltérés

'''Stein Miksa''', '''Maximilian Eugen Freiherr von Stein''' ([[Bécs]], [[1814]]. [[április 13.]]. – [[Konstantinápoly]], [[1858]].) báró, honvédtábornok, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharcban]] legmagasabb rangja honvéd ezredes, '''Ferhád pasa''' néven a török hadsereg tábornoka.

Bécsi hadmérnöki akadémián végzett tanulmányai után 1831-ben lépett hadnagyként a császári hadseregbe. A forradalom kitörésekor mérnökkari főszázadosként erődítési igazgató volt a [[pétervárad]]i erődben. [[1848]] nyarán [[Hrabovszky János]] altábornagy, szlavóniai és szerémségi főhadparancsnok szárnysegéde lett. Részt vett a délvidéki harcokban. A [[június 12.|június 12-e]]-eii [[karlócai ütközet]]ben ténylegesen ő irányította a magyar csapatokat [[Đorđe Stratimirović]] szerb felkelői ellen, miután Kräutner császári ezredes megtagadta a magyar alkotmányhoz hű csapatok további irányítását. Október közepén őrnaggyá léptették elő. December közepétől alezredes lett [[Kiss Ernő]] bánsági hadtestének vezérkarában.

[[1849]] januárjától [[Debrecen]]ben a hadügyminisztérium táborkari osztályának beosztott tisztje lett. Ő volt a debreceni katonai rendőrség vezetője és így a hadifogoly osztrák tisztek felügyelője is. Március 19-én ezredessé léptették elő. [[Vetter Antal]] távollétében ő vezette a hadügyminisztérium vezérkari osztályát. Jó szervezőnek bizonyult, de modora miatt népszerűtlen volt tiszttársai körében. Többször gyanúsították árulással. A [[Habsburg–Lotaringiai-ház]]zal való kiegyezést szorgalmazókkal rokonszenvezett ezért [[Kossuth Lajos]] hamarosan eltávolította Debrecenből. Április 20-ától a [[Bem József|Bem]] tábornok parancsnoksága alatt álló [[gyulafehérvár]]i ostromsereg parancsnoka lett. Kellő felszerelés hiányában itt nem tudott eredményt elérni. Bem fővezérré történő kinevezésekor, [[augusztus 7]].|augusztus 7-én]] ő lett az erdélyi hadsereg parancsnoka. [[augusztus 12.|Augusztus 12]]-én]] [[szászsebes]]nél [[Alekszandr Nyikolajevics Lüders|Lüders]] szétszórta csapatait.

Bem kíséretében [[augusztus 17]].|augusztus 17-én]] [[Törökország]]ba menekült. Október 28-án [[Vidin]]ben Kossuth Lajos vezérőrnaggyá léptette elő. Egy közeli török-orosz háború reményében több társához hasonlóan áttért a mohamedán hitre és Ferhád pasa néven a török hadsereg tábornoka lett. Gúnyolódó és nyers természete miatt a törökökkel is összeütközésbe került. Meg akarta írni életének törökországi emlékeit és eközben a török közállapotokat is kritikával illette. A török rendőrség elfogta és bíróság elé került. Még az ítélet kihirdetése előtt fogságában hirtelen meghalt. Valószínűleg megmérgezték