'''Andrej Sládkovič''' (illetve '''Sládkovič András''',született '''Braxatorisz András''', írói álnevei '''Andrej Braxatoris-Sládkovič, Andrej Sládkovič, Ondřej Krasyslav Sládkovič''') ([[Korpona]], [[1820]]. [[március 30.]]. – [[Radvány]], [[1872]]. [[április 20.]].) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító. A [[19. század]]i szlovák irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, [[Ľudovít Štúr|Stúr]] csoportjából az egyik legérzelmesebb költő.
==Élete==
[[1820]]. [[május 30]].|május 30-án]] született Korponán tanítói családban. [[1826]]-[[1830]] között [[Korpona|Korponán]], majd [[1830]]-[[1831]] között [[Peretvöny]]ben tanul magyarul. [[1831]]-[[1832]] között [[korpona]]i [[piaristák|piarista]] gimnázium diákja. [[1839]]-[[1840]] között a [[selmecbánya]]i líceumon tanul, ahol elkezdi írni első verseit. [[1840]]-[[1842]] között a [[pozsony]]i líceum diákja. [[1841]]-ben [[Samuel Jurkovič|Jurkovics Sámuelnek]] segít a [[ószombat]]i szlovák színház megalapításában. Mivel családja anyagilag nem állt jól (8. gyermekként született a 14-ből), ezért főként magántanítóskodásból élt. Mint házi tanító előbb [[1838]]-[[1839]] között [[Ledény]]be, majd [[1839]]-[[1840]] között a jómódú Pišla családhoz került, akiknél szerelemre lobbant lányuk Mária iránt. [[1842]]-[[1843]] között [[Hodrusbánya|Hodrusbányán]] tanít. [[1843]]-[[1844]] között teológiát tanul a [[Halle an der Saale|hallei]] egyetemen, ahol megírja első nagyszabású alkotását a ''Sôvety v rodine Dušanovej'' (Beszélgetések Dusan családjában) címűt. [[1844]]-ben hazatér, eddigre Pišla Máriát férjhez adják egy gazdag mézeskalács készítőhöz. [[1844]] és [[1845]] között ennek a szerelemnek az emlékére írja meg a '''Marína''' című művét. [[1845]] és [[1846]] között ezt követtek a '''Detvan''' (Gyetvai legény) című műve. Mindkét mű lirikus költemény. [[1847]]-ig Bezegh Pál családjánál nevelősködik [[Garamhalászi]]ban. [[1847]]-ben evangélikus lelkésszé szentelik, majd mint pap tevékenykedik [[Horhát]]on tevékenykedik. Üdvözli az [[1848]]-[[1849]]-es forradalmat. Magatartásáért [[1849]]-ben letartóztatják. [[1856]]-tól haláláig [[Radvány|zólyomradváni]] lelkész. Szekovics Júlia Antóniával házasodott meg, együtt 9 gyermekük volt, melyből 4 még a költő életében meghalt. Részt vett a [[Turócszentmárton|turócszentmárotni]] [[szlovák nemzet memoranduma|memorandumon]] mint írnok. A [[Matica slovenská|Szlovák Anyácska]] alapító tagja, majd irodalmi bizottságának tagja. [[Karol Kuzmány|Kuzmány Károly]] evangélikus lelkész halála után [[1867]]-től az evangélikus énekbizottság (Zpěvníkový výbor) elnöke. [[1868]]-ban hasvízre betegedett meg, melyből már nem épült föl. [[Radvány|Zólyomradványon]] halt meg [[1872]]. [[április]] [[20]]-án.
==Stílusa==
102. sor:
=== Kulturális történeti munkák ===
*[[1988]] – ''Zápisnica Slovenského národného zhromaždenia v Turčianskom Svätom Martine 6. a 7. júna [[1861]] '' (''A szlovák nemzeti gyűlés jegyzőkönyve [[1861]]. [[június 6.]].-[[június 7.|7]]. [[Turócszentmárton]]ban'')
