'''Guido Reni''' ([[Calvenzano]], 1575 - [[Bologna]], 1642) Itáliaiitáliai festő. 1584-93 között a flamand [[Dennys Calvaert]] segédje volt. 1595 táján belépett a Carracci-akadémiába, ahol [[Annibale Carracci]] és [[Raffaello]] hatása alá került. Lényegében klasszicista művész volt, aki egyre következetesebben tette magáévá az eszményi szépség elvét. Érett műveiben világosan látszik az antik szobrászat ihlető hatása, elsődleges szerephez juttatva az elegáns vonalakat és áramló ritmust.
Bologna templomai részéére jó néhány jelentős oltárképet festett, még mielőtt 1602-ben RómávaRómába költözött. Itt kezdeti képei Caravaggio hatása alatt készültek. Pártfogója volt Scipione Borghese bíboros és [[V. Pál pápa]]. Egy sor jelentős megbízás teljesítése révén sikeres művésszé vált (a Vatikán két termének kifestése, a SzetSzent András vértanúsága című oltáképoltárkép a római S. Gregorio-templomban, a [[Santa Maria Maggiore bazilika]] Borghese kápolnájának freskói (1610-12) és a [[Palazzo del Quirinale]] Annunziata kápolnájának falképei (1609-12). A bennük kifejeződő szelíd érzelmek és az angyalokkal benépesített festett kupolát megtöltő sugárzó aranyszínű fény a festő legköltőibb alkotásaivá avatja ezeket a freskókat. Auróra freskó a római Casino Rospigliosiban (1612-14).
1611-ben ellágogatellátogat Bolognába, majd 1614-ben végleg visszatér ide. Nagyméretű oltárképeket fest és előkelőségek számára mitologikus tárgyú freskókat. 1622-ben Nápolyba utazott, itt festi a [[Tesoro da San Gennaro]] freskóit. Utólsó éveiben új stílust alakított ki. Ezt finom ezüstös tónusok és narancssárga-rózsaszín-halványkék színkombinációk jellemzik.
