„Páfrányfenyők” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
30 m magasságot is elérő, elágazó, igen nagy kort is elérő, lombhullató fák. A levelek tipikus legyező alakúak, 2 vagy 3 bevágással is, a levelek alakja egyedenként is nagy változatosságot mutat. A levél erezete villás elágazású, mely a páfrányfenyők igen ősi mivoltára utal. A törzs szerkezete a [[fenyők]]ére emlékeztet, ezért is sorolták őket sokáig a tobozos [[nyitvatermők]] (''Conferophytina'') közé.
=== A szaporítószervek ===
Kétlaki növények, azaz külön termős és porzós példányok vannak, melyek között igen erőteljes különbségek vannak, [[morfológiailag]] és [[sejttan]]ilag is. A porzós virágzat barkaszerű, a pollenzsákok nyelesek, és egy hosszabb tengelyen ülnek. A pollen alakja a cikászokéra (''Cycadophyta'') emlékeztet (elliptikus, szinte gömbös), rajta légzsákok nincsenek. A páfrányfenyők szélbeporzású növények. A termős virágzatra jellemző ''stachiospermia'' (''stachiosporia''), azaz a megkezdemények tengelyek végén ülnek (számuk 2, de csak az egyik fejlődik maggá). A termőlevél (''macrosporophyllum'') erősen redukálódott, nem más, mint a magkezdemény alapjánál lévő duzzadmány, mely a megporzást követően elhúsosodik és beburkolja a magkezdeményt. Éréskor kellemetlen szagú, a benne lévő [[vajsav]] (butánsav) miatt. Megtermékenyítési folyamatuk hasonló, mint a cikászoké. A mikropile alatt pollenkamra fejlődik a nucelluszban, mely a cukortartalmú folyadékot választ ki. Ennek hatására a virágpor (már a pollenkamrában) tömlőt (''sipho'') hajt. Ennek feladata nem a spermatozoidok elvezetése a petesejthez, hanem a hím gametofiton rögzítése és táplálása. A spermatozoidok a cikászokéhoz hasonlóak, csavarvonalban található rajtuk csillókoszorú. A megtermékenyítés csak akkor következik be, ha termős virág lehullik az anyanövényről (ez emlékeztet arra, hogy még a [[harasztok]]nál a női előtelep független gametofiton nemzedék). Ezt követi az embrióképzés. A sziklevelek száma 2 vagy 3. Érdekes sajátosságuk az ivari kromoszómák jelenléte (női, termős példány: XX [[kromoszóma]]pár; hím, porzós példány: XY kromoszómapár).
| |||