Wikipédia

„Zsurlók” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kozmetikai javítások
aNincs szerkesztési összefoglaló
20. sor:
A '''zsurlók''' vagy '''zsurlóalakúak''' (''Equisetopsida'') a [[harasztok]] [[törzs (rendszertan)|törzsének]] egyik [[osztály (biológia)|osztálya]]. Zsurlóknak nevezzük még a [[harasztok]] törzsébe tartózó ''Equisetophyta'' [[Altörzs (rendszertan)|altörzset]], amit magyarul azért nem különböztetünk meg az osztálytól, mert ebbe az altörzsbe csak a zsurlók osztálya tartozik. Egyetlen ma élő [[Rend (rendszertan)|rend]], a [[valódi zsurlók]] (''Equisetales''), azon belül egyetlen ma élő [[Család (rendszertan)|család]], a [[zsurlófélék]] (''Equisetaceae'') és egyetlen, mintegy 20 fajt számláló [[nemzetség (rendszertan)|nemzetség]], az ''Equisetum'' tartozik ide.
 
Magyar elnevezésük egykori felhasználásukkal függ össze, a [[sejtfal]]ak magas [[kova]]anyag-tartalmától érdes szárakat súrolásra, fémek finom csiszolására használták. [[Magyarország]]on az ''Equisetum'' nemzetségnek 8 faja él. Legkorábbi előfordulásuk a [[devon]] időszakra tehető, fejlődésük csúcspontját úgy változatosságban, mint elterjedtségben a [[karbon]]ban érték el, amikor [[fa]]termetű képviselőik [[erdő]]ket alkottak. A három kihalt rendet csak [[fosszília|fosszilis]] maradványok alapján ismerjük. Egyes szerzők az őszsurlók egy részét ''Pseudoborniales'' néven külön rendnek tekintik. Bizonyos rendszerezések a zsurlófákat nem tekintik önálló rendnek, hanem a valódi zsurlók rendjébe sorolják őket.
 
== Evolúciójuk ==
Az ''Equisetopsida'' osztály sajátosságai:
 
Legkorábbi előfordulásuk a [[devon]] időszakra tehető, fejlődésük csúcspontját úgy változatosságban, mint elterjedtségben a [[karbon]]ban érték el, amikor [[fa]]termetű képviselőik [[erdő]]ket alkottak. A három kihalt rendet csak [[fosszília|fosszilis]] maradványok alapján ismerjük. Egyes szerzők az őszsurlók egy részét ''Pseudoborniales'' néven külön rendnek tekintik. Bizonyos rendszerezések a zsurlófákat nem tekintik önálló rendnek, hanem a valódi zsurlók rendjébe sorolják őket.
*Villás elágazás csak a egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagyrésze monopodális hajtásrendszerű.
 
*A hajtástengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered.
== Jellemzőik ==
*A legfejlettebb alakoknál (''Calamites'') már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van.
 
*A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: ''Articulatae'').
=== A vegetatív szervek ===
*Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a [[korpafüvek]] mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt [[éklevelű őszsurlók]]nál (''Sphenophyllales'') találjuk meg.
 
*Nincsenek tipikus sporofillumok, hanem erősen módosult sporangiumtartók (''sporangiophorum''), melyek együtt sprórtermő füzért alkotnak a hajtáscsúcsokon. A kihalt alkoknál a sporangiofórumok között kisebb-nagyobb murvalevelek (''bractea'') voltak, és ezek hónaljában fejlődtek a sporangiumtartók. Ez a mai zsurlóknál már hiányzik.▼
Villás elágazás csak a egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagyrésze monopodális hajtásrendszerű. A hajtástengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered. A legfejlettebb alakoknál (''Calamites'') már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van. A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: ''Articulatae''). Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a [[korpafüvek]] mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt [[éklevelű őszsurlók]]nál (''Sphenophyllales'') találjuk meg.
*A ma élő zsurlók homoiospórásak, a kihaltak között heterospórásak is voltak (pl. [[zsurlófák]]). Ezek a karbon korban olyan fejlettséget értek el, hogy magot termő alakjaik is voltak (''Calamospermae, Calamocarpon''), bár ezek fejletlenebbeknek tekinthetők, mint a [[pikkelyfák]] magvai.
 
*A [[spóra]] külső fala 4 szalagszerű repítőképletre szakad szét. Ilyet a harasztoknál sehol sem találunk, és valószínűleg csak az Equisetales rendre jellemző. A kihaltakról nem tudjuk, viseltek-e ilyet.
=== Szaporodásuk ===
 
▲*Nincsenek tipikus sporofillumok, hanem erősen módosult sporangiumtartók (''sporangiophorum''), melyek együtt sprórtermő füzért alkotnak a hajtáscsúcsokon. A kihalt alkoknál a sporangiofórumok között kisebb-nagyobb murvalevelek (''bractea'') voltak, és ezek hónaljában fejlődtek a sporangiumtartók. Ez a mai zsurlóknál már hiányzik. A ma élő zsurlók homoiospórásak, a kihaltak között heterospórásak is voltak (pl. [[zsurlófák]]). Ezek a karbon korban olyan fejlettséget értek el, hogy magot termő alakjaik is voltak (''Calamospermae, Calamocarpon''), bár ezek fejletlenebbeknek tekinthetők, mint a [[pikkelyfák]] magvai. A [[spóra]] külső fala 4 szalagszerű repítőképletre szakad szét. Ilyet a harasztoknál sehol sem találunk, és valószínűleg csak az Equisetales rendre jellemző. A kihaltakról nem tudjuk, viseltek-e ilyet.
 
==Kárpát-medencei fajok==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsurlók”