„Miháltz Pál” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: dátumlinkek javítása |
|||
3. sor:
==Élete==
Képzőművészeti tanulmányait [[1918]]-ban kezdte el a [[Képzőművészeti Főiskola|Képzőművészeti Főiskolán]] [[Révész Imre]] növendékeként, majd [[1922]]-ben [[Vaszary János]]t választotta mesteréül. Ekkor színesedik ki addigi mélytónusú, sötét színezetű palettája. Vaszary hatására témavilága is megváltozik: szimbolikus értelmű bibliai jeleneteket fest. [[1929]]-ben [[Olaszország]]ban jár. Képei átmenetileg az olasz novecentoval is rokonságba kerül. [[1930]]-tól nyaranta [[Szentendre|Szentendrén]] dolgozik, [[1946]]-ban választották a Régi Művésztelep tagjává. A [[KUT]] és az [[UME]] tárlatain [[1926]]-tól vesz részt. [[1927]]-től [[Barcsay Jenő]]vel együtt rajzot tanít a fővárosi iparostanonc iskolában. 1928-1946 között a Műegyetem Szabadkézi Rajz tanszékén tanít. 1946-1959 között az [[Iparművészeti Főiskola]] professzora.
[[1933]]-ban jelenik meg Egy élet regénye című 41 lapos [[linómetszet]] sorozata [[Lyka Károly]] előszavával. Az [[1930-as évek]]ben [[Szentendre]] vonzáskörébe kerülve alakította ki önálló stílusát. Mind a [[posztimpresszionizmus]], mind a [[szimbolizmus]] hatott rá. Festészetét a kifinomult magas színkultúra, a konstruktivizmus fegyelme jellemzi. Meghatározó témája az ember és környezete, meditatív, melankolikus, kissé révedező átírással. A nyolcvanas években művészete még bensőségesebb, drámaibb színezetű és monumentalitással telítődik.
[[1981]]-ben műveinek legjelentősebb részét a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának, a szentendrei [[Ferenczy Múzeum]]nak ajándékozta.
| |||