„François de Montmorency” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: dátumlinkek javítása
1. sor:
[[Kép:François Montmorency.jpg|bélyegkép|250px|Montmorency marsall portréja]]
'''François de Montmorency''' ([[1530]]. [[július 17.]]. – [[Écouen]], [[1579]]. [[május 6.]].) saját jogán [[Montmorency]] [[herceg]]e, [[Dammartin]] [[gróf]]ja, [[Châteaubriant]] [[báró]]ja és [[L'Isle-Adam]] hűbérura, [[Franciaország]] [[pair]]je és [[Franciaország nagymestere|nagymestere]], felesége révén pedig [[Châtellerault]] és [[Étampes]] hercege volt.
 
== Életpályája ==
6. sor:
[[Anne de Montmorency]], a számos királyt szolgáló [[connétable]] és [[Madeleine de Savoie]] elsőszülött fia volt, tőle örökölte hercegi, grófi és pairi címét [[1567]]-es halála után. A családi hagyományoknak megfelelően katonai pályára állt, először [[1551]]-ben fogott fegyvert a [[piemont]]i [[Lantsch/Lenz|Lenz]] ostrománál. Ezt követően részt vett az [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] elleni harcokban. Hamarosan csatlakozott [[II. Henrik francia király|II. Henrik]] hadaihoz a [[Német–római Császárság|német-római]] határon, ahol részt vett [[Damvillers]] és [[Ivoy]], majd [[1552]]-ben [[Metz]] atyja által irányított bevételében.
 
Ezt követően rábízták [[Thérouanne]] védelmét, amelyet sokáig hősiesen tartott, majd a császári túlerővel szemben [[1553]]. [[május 30]].|május 30-án]] kénytelen volt kapitulálni, és fogságba esett. Kiváltását követően a [[Szent Mihály-rend]] tagja lett, [[1556]]-ban [[Párizs]] és [[Île-de-France]] kormányzójává nevezték ki, [[1557]]-ben pedig II. Henrik törvénytelen lányát, [[Diane de France]] későbbi [[angoulême]]-i hercegnőt vehette feleségül. A frigy azonban akarata ellenére jött létre, ezért megakadályozandó először titokban valaki mással kötött házassági szerződést, ám az atyai harag jobb belátásra kényszerítette.
 
Az ifjabbik Montmorency-t ezután [[Itália|Itáliába]] küldték [[IV. Pál pápa|IV. Pál]] [[pápa (egyházfő)|pápa]] megsegítésére küldték a spanyolok ellen, akiktől sikeresen elfoglalt több települést [[Róma]] körül, így [[Ostia|Ostiát]]. [[1557]]. [[augusztus 10]].|augusztus 10-én]] jelen volt a vesztes [[Saint-Quentin-i csata|Saint-Quentin-i csatában]], ahol a franciák komoly vereséget szenvedtek [[II. Fülöp spanyol király|II. Fülöp]] erőitől, és számos előkelőség – köztük atyja – is fogságba esett.
 
[[1558]]-ben [[Anglia|Angliába]] küldték, hogy tárgyaljon [[I. Erzsébet angol királynő|Erzsébet]] királynővel a spanyolokkal kötendő, végül [[1559]]-ben aláírt [[Cateau-Cambrésis-i béke]] kapcsán. Még ebben az évben, [[II. Ferenc francia király|II. Ferenc]] trónra lépésekor a Montmorency-család befolyása jelentősen lecsökkent a [[lotaringia]]i [[Guise]]-ekkel szemben, mindazonáltal François elnyerte a [[marsall]]i rangot.
28. sor:
== Házassága, utódai ==
 
Ellenérzéseit legyőzve [[1557]]. [[május 3]].|május 3-án]] II. Henrik [[Villers-Cotterêts]]-ben összeházasította házasságon kívül, [[Filippa Duci]] [[piemont]]i kurtizántól származó, törvényesített lányával, az [[1538]]-as születésű [[Diane de France]]-szal, aki [[1563]]-ban [[Châtellerault]], [[1573]]-ban pedig [[Étampes]] hercegnője lett. Ez utóbbinak második házassága volt ez, hiszen korábban [[Orazio Farnese]] felesége volt. Montmorencytól két gyermeke született, de Anne lánya és François fia korán elhunyt. Megözvegyülve Diane később békéltető szerepet játszott, és [[IV. Henrik francia király|IV. Henrik]] rábízta fia, [[XIII. Lajos francia király|XIII. Lajos]] nevelését.
 
== Lásd még ==